Az Eurostat statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adatai a 2020-as évre vonatkoznak; mint kiderült, a 15–29 év közötti fiatalok körében 7 százalékos volt a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés aránya, az előző évhez képest két százalékkal több.

A nyaralástól az autóig

     Sántha Ágnes szociológus rámutatott: a súlyos anyagi és szociális depriváltság egy, kifejezetten az EU által kidolgozott jelzőszám, a szegénységnek az egyik megközelítése. „Nem a klasszikus értelemben vett jövedelmi helyzetet vizsgálja, hanem felsorol 13 olyan szempontot, amely a mai társadalomban az elfogadhatónak tekintett életvitel jellemzője:ilyen például a váratlan kiadások fedezésének képessége, az évi egyhetes nyaralás, a személyenként két pár jó minőségű lábbeli, az elhasznált bútorok, elhordott ruhák cseréje, tulajdonban lévő autó, de akár az internet-hozzáférés is. Azt tekintik súlyosan depriváltnak (valamitől megfosztottnak), aki a jólétnek e szempontjai közül legalább hétből kimarad"

     2014 óta ezen szempontok alapján teszi közzé az Eurostat, hogyan állnak az uniós tagországok jóléti szempontból. Mostani adatai kifejezetten a fiatalokra vonatkoznak. Kiderült, hogy 2020-ban Romániában volt a legmagasabb a súlyosan anyagi és szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok aránya, összesen 24 százalékkal. A második helyen Bulgária áll 21 százalékkal, a harmadikok pedig a görögök, ahol 16 százalékos volt a szegény fiatalok aránya. A 26 tagállam közül 11-ben ez az arány nem érte el a 3 százalékot: Luxemburg, Horvátország, Észtország, Finnország, Szlovénia, Lengyelország, Hollandia, Csehország, Ciprus, Svédország és Ausztria fiataljai közt van a legkevesebb nélkülöző.

Lemaradunk még Bulgáriától is

     Sántha Ágnes szociológus kifejtette, a lesújtó romániai adatok nemcsak a fiatalokra, hanem a teljes népességre is érvényesek, és a jelenség összefüggésben áll a halmozottan hátrányos helyzetű roma népesség számarányával. „Minden listán vannak legutolsók, és a modern ember amúgy is hajlamos mindent számokban és rangsorokban szemlélni. Hasonló híreken szinte hetente elszörnyülködünk. Románia és Bulgária az EU legszegényebb tagállamai, felváltva helyezkednek el az utolsó helyen a különböző listákon. Az azonban tény, hogy az elmúlt öt-tíz évben Románia rendre lemarad még Bulgária mögött is – fogalmazott a szociológus. Az Eurostat a 2020-as és 2019-es adatok összevetése alapján arra jutott, hogy a román, ír és német fiatalok helyzete romlott egy éven belül leginkább, míg a szlovákoké javult a legtöbbet. A szociológus szerint Románia kárára a Covid-időszak alatt fordult át a helyzet, és ennek a hátterében már az egyes országoknak a gazdasági hanyatlás ellensúlyozására, a munkanélkülivé válók és elszegényedők támogatására hozott intézkedéseit – vagy annak hiányát – sejthetjük.
Kitörési lehetőségek?

     Kutatók évek óta foglalkoznak azzal, hogy aki szegény családba születik, nagyon nehezen tör ki belőle. A szociológus szerint is igaz ez. „A felzárkóztatásnak nyilvánvalóan vannak lehetőségei, és az a típusú tömeges szegénység, amely az elmúlt évszázadokra volt jellemző, a modern jóléti társadalmakban megszűnt, ugyanakkor az egyenlőtlenségek nem csökkentek. Az EU-s szegénységi mutatók között is van olyan, amely a szegénységi szint alatt élők arányát három egymás utáni évben méri. Ez már olyan tartós hátrány, amely szinte leküzdhetetlen. "Ismerünk sikertörténeteket: jellemzően az amerikai típusú meritokrata, azaz érdemalapú társadalmakról gondoljuk azt, hogy nagyon mélyről nagyon magasra lehet jutni. Nem tagadva ennek az előfordulását a tömeges valóság az, hogy a társadalmi és gazdasági hátrányok átörökítődnek, és életmódbeli, viselkedésbeli jellemzőkön át fejtik ki hatásukat még akkor is, ha elméletileg mindenki számára adott a tanulás és a munkavállalás lehetősége" – vélte a szociológus.

     Hozzátette azonban, hogy az emberek különböző életszakaszokban is szegénységi küszöb alá süllyedhetnek, majd onnan kilábalhatnak. Ilyen például a fiatalkor az elhelyezkedésig, a stabil jövedelmi helyzet kialakításáig, vagy a kisgyermekes életszakasz is hirtelen több kiadással és kevesebb bevétellel járhat, de a nyugdíjas életszakasz is a korábban megszokott életszínvonal lecsökkenését hozza magával.

Forrás: Székelyhon.ro