A törvénykönyv módosításait hallgatólagosan fogadta el a szenátus, most pedig a vállalkozók érdekvédelmi szervezetei azért lobbiznak, hogy a javaslatot ne szavazzák meg a döntő kamarának számító képviselőházban.
A szakszervezetek által javasolt módosításban többek között az szerepel, hogy a munkáltató köteles írásban értesíteni az alkalmazottat az egyéni munkaszerződésben kieszközölt valamennyi változásról, a jelenlegi öt nap helyett a munkaadónak 17 nap betegszabadságot kellene fizetnie, a túlórákat a bér legkevesebb 75 százalékával kellene javadalmazni a jelenlegi hatvan nap helyett harminc nap leforgása alatt, és a próbaidőt is a jelenlegi hatvan napról harminc napra csökkentenék.
Amint a tervezet átment a szenátuson, a munkaadók szervezetei egymás után fogalmazták meg kifogásaikat. Elsőként a Kis- és Közepes Vállalkozók Országos Tanácsa jelezte, hogy a módosításokat nem vitatták meg a gazdasági és társadalmi bizottságban, ugyanakkor arra figyelmeztettek, hogy ezek az intézkedések pluszkiadásokat jelentenek a vállalkozóknak, és ez akár a cégek egy részének a felszámolását is eredményezheti.
A Romániai Francia Kereskedelmi, Ipar- és Agrárkamara (CCIFER) és a Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK Románia) is élesen bírálta a tervezetet, szerintük is ezek a módosítások cégek megszűnéséhez, a tervezett beruházások elmaradásához, munkahelyek megszűnéséhez vezethetnek.
Munkáltatói érvelés
Hasonló állásponton van Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. Mint a Krónika kérdésére hangsúlyozta, a szakszervezetek által benyújtott módosítások egyértelműen visszalépést jelentenek. „Megfékeznének egy már beindult folyamatot, ami a gazdaság megerősödését, az alkalmazottak számának növelését eredményezte” – hangsúlyozta, majd leszögezte, a piacgazdaság feltételei mellett nem működik az elv, hogy az alkalmazott „szent és sérthetetlen”, „ezzel a hozzá nem értést, az inkompetenciát bátorítják”.
„A jelenlegi munkatörvénykönyv megfelelő, nem voltak panaszok, problémák, nincs szükség a módosításra” – vallja a Kovászna megyei kereskedelmi kamara elnöke, aki szerint a tervezett módosítások felesleges nehézségeket okoznak a vállalkozóknak, növelik a különben is nagymértékű bürokráciát, a pluszkiadások pedig a fejlesztéseket, a beruházásokat gátolják, ami visszafogja a gazdasági növekedést.
Szakszervezeti ellenérvek
„Konszenzusos megoldást kell találni, de már évek óta megszakadt a társadalmi párbeszéd, így erre kevés a lehetőség” – fejtette ki eközben megkeresésünkre Bong Vilmos. Az Alfa Kartell szakszervezet Kovászna megyei elnöke úgy látja, a munkaadók mindenre panaszkodnak a minimálbér emelésétől a munkatörvénykönyv módosításáig, ám szerinte „be kell látniuk, hogy a jelenlegi minimálbérből csak éhen halni lehet”.
„Nem olyan nagy kérés, hogy fizessék tisztességesen a túlórákat, vagy hogy az alkalmazottnak legyen joga betegszabadságra, illetve értesüljön arról, hogy ha változtatják a munkaszerződését” – szögezte le a szakszervezeti bizalmi, aki szerint amennyiben nem változik semmi, a romániai vállalkozók egy-két éven belül nem találnak képzett munkaerőt, ugyanis mindenki külföldön keresi majd a boldogulást. Bong Vilmos éppen ezért azt vallja, társadalmi párbeszédre lenne szükség, hogy olyan megoldásokat találjanak, amelyek mind a két fél számára kielégítőek.
Még nem téma
A módosítás egyébként egyelőre még nincs napirenden a képviselőházban. Mint Kerekes Károly RMDSZ-képviselő, az alsóház munkaügyi és szociális védelmi bizottságának tagja lapunk megkeresésére elmondta, a tervezet még nem érkezett be a szaktestülethez, így nem véleményezheti, és azt sem becsülheti meg, hogy mekkora esélye van az elfogadásának.
(kronika.ro)
