„Románia nem engedhet meg magának újabb gazdasági kísérleteket, és le kell számolnia azzal az illúzióval, hogy adósságra építhet jólétet” – jelentette ki Johannis, akinek – mint ismeretes – néhány napon belül döntenie kell arról, hogy kihirdeti vagy visszaküldi a parlamentnek a június végén nagy többséggel – az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) által is – megszavazott új adótörvénykönyvet.
Az államfő szerdán intő példaként hivatkozott a görög válságra, eszmefuttatásával pedig arra engedett következtetni, hogy nem akarja kihirdetni az adótörvénykönyvet.
„Fel kell hagynunk azzal az illúzióval, hogy a jólétet költségvetési hiányra, egyik évről a másikra továbbgörgetett államadósságra alapozhatnánk, s azzal is, hogy pénzügyi és adópolitikai módszerekkel helyettesíthetjük a valós gazdasági reformokat. (...) Persze választási év előtt állunk, de meg kell értenünk, hogy mekkora távolság van a politikai húzások csábítása és a gazdasági valóság között" – érvelt Johannis.
Óvatosságra intette a kormányt Mugur Isărescu jegybankelnök is, aki szerint Románia versenyképességének növeléséhez inkább megfelelő infrastruktúrára és hatékony oktatásra volna szüksége. Amint arról beszámoltunk, Isărescu már korábban is jelezte: nem látott olyan hatástanulmányt, amely lehetővé tenné, hogy támogassa az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentését, és nem tartja szerencsésnek, ha Románia gazdaságpolitikája egyik végletből a másikba esik.
„A gazdaságpolitika jövőbeni feladata, hogy megőrizze a válság után nagy nehezen újra stabilizált makrogazdasági egyensúlyt, mivel hiba lenne figyelmen kívül hagyni a válság tanulságait, és engedni a csábításnak, hogy időleges következményekkel járó intézkedéseket válasszunk” – fogalmazott szerdán a jegybankelnök.
Szerinte hiba lenne „figyelmen kívül hagyni a nemzetközi válság tanulságait és saját tapasztalatainkat, és engedni a kísértésnek, hogy időleges következményekkel járó intézkedéseket hozzunk a hosszú távú fejlődés kárára”.
„A hosszú távú perspektíva megköveteli, hogy a gazdaságpolitika középpontjában ne csupán az igények menedzsmentje, hanem a makrogazdasági stabilitás céljai is szerepeljenek, valamint a fenntartható fejlődés és a román gazdaság versenyképességének fejlesztése is” – mondta a jegybank elnöke.
Egyúttal ismét ellenérzéseinek adott hangot az adótörvénykönyvben rögzített fiskális lazítással szemben, és felhívta a figyelmet, hogy ez hosszú távon az egyensúly megbomlásához vezethet. Rámutatott: ma, akárcsak Ferdinánd király Romániájában, a társadalom az állam reformjának és az intézmények megszilárdításának idejét éli, így szükséges, hogy a fiskális fegyelem és a pénzügyi stabilitás jelentse a normalitás állapotát.
Amint arról beszámoltunk, a Ponta-kabinet adócsökkentési tervét korábban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság is bírálta, arra hivatkozva, hogy az jelentősen megnövelné – akár meg is duplázhatja – a költségvetési hiányt.
A Digi 24 hírtelevízió ugyanakkor úgy értesült, hogy az IMF emiatt fel is akarta mondani a Romániával két éve kötött, szeptemberben lejáró készenlétihitel-megállapodást, és a keddre időzített bejelentést csak azért halasztotta el, hogy ne keltsen újabb aggodalmakat régióban a görög válság miatt amúgy is zaklatott pénzpiacokon.
Mint ismeretes, az államfői aláírásra váró új adótörvénykönyv egyik legfontosabb intézkedése, hogy 2016. január elsejétől 19 százalékosra csökkenti a jelenleg 24 százalékos általános forgalmi adót (áfa/TVA). Az érintettek azonban felróják, hogy cserébe a legkisebbekre sújt le: az egyéni vállalkozói engedéllyel (PFA) rendelkező, valamint a szabadfoglalkozású személyeket érintheti hátrányosan a jogszabálycsomag, amely szakértők szerint ugyanakkor homályos, többféleképpen értelmezhető előírásokat tartalmaz.
(kronika.ro)
