Kedves olvasók, biztos vagyok benne, hogy az elmúlt napokban észlelték, hogy ismeretlen fiatalok töltötték meg a várost, a következőkben igyekszem elmondani, hogy kik ők, honnan jöttek, és mit csináltak a mi kisvárosunkban.  

Április 22. - 29. között városunkba 8 ország 13 városának 36 fiatalja érkezett, az Erdélyi Ifjúsági Egyesület által megszervezett ifjúsági cserére, melynek célja  hogy  a résztvevők megvitassák, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a saját kisvárosukat, valamint hogyan lehetne ösztönözni a döntéshozókat aktív cselekvésre. Nyolc napig többféle módszerrel próbálták felmérni, hogy mely területeken kell erősíteniük saját kisvárosukat, és melyek azok a potenciális lehetőségek, amik változásra szorulnak.

Két fő feladat mentén igyekeztek megoldásokat találni a problémákra. Az első feladat a SWOT (Strengths - erősségek, Weaknesses - gyengesgek, Opportunities - lehetőségek, Threats - fenyegetettségek) elemzés volt, valamint petíciókat is fogalmaztak, minden kisváros csapata,  a saját meglátása és igénye szerint.

A  36 fiatal  vasárnap érkezett meg  a zöldellő sóskúti környezetbe, és igyekeztek minél jobban megismerni a diákszállót, és az erdei környezetet.

Az első nap  az ismerkedés jegyében telt, egy gyors felrázó játék után, neki is fogtak a téma felvezetéséhez, majd délután egy izgalmas városnéző túrára indultak, egybekötve olyan feladatokkal amelyek a résztvevők szórakozását igyekeztek elősegíteni. Minden kép kiemelendő, hogy a résztvevők számára érdekes volt az  vallási sokszínűség amit itt tapasztalhattak meg. Az esti órákban pedig  egy rendkívül érdekes és tanulságos program pont vette kezdetét, az interkulturális est,  melynek lényege, hogy  minden ország fiatalja, elhozta az országára jellemző snackeket és hűsítő italokat. 

Az ifjúsági csere második napja a kisvárosok bemutatásárol szólt, a résztvevők  13 kisvárosról kaphattak információkat, és betekintést a közösségek  kulturális életébe. Ezutan elkezdődött a sokszor emlegetett swot elemzés, a résztvevők feladata az volt hogy írják össze a saját a városuk erősségeit, ez a SWOT  elemzés első betűje. Minden résztvevő igyekezett megfogni azokat a  pontokat amelyek miatt, jelen pillanatban a saját kisvárosuk kívánatos akár lakhatás akár turizmus szempontjából. Délután pedig az SWOT harmadik betűjével fojtatták az elemzést, a lehetőségekre koncentrálódott  a figyelem. Este két fantasztikus kultúrát ismerhettek meg, a Litván és az Észt  kultúrába  kaptak betekintést. 

Harmadik nap a fiatalok lesétáltak a  polgármesteri hivatalhoz, ahol esélyük adódott beszélgetni Koncz Hunor-János polgármesterrel, aki mesélt a fiataloknak a közel négy éves mandátuma alatt létrehozott fejlesztésekről, és a jövőben betervezett tevékenységekről. A fiatalok kérdéseket intézhettek a polgármester úrhoz, melyek alapvetően a fiatalságot célozták, példának okáért az  egyik kérdés a következő volt “ mit kíván tenni a polgármester úr ahhoz, hogy  kívánatos legyen a fiataloknak Székelykeresztúr, mint lakóhely?” a  beszélgetés ebben a témában fojt tovább. Majd délután visszatértek a diákszállóra, és folytatotódott a SWOT elemzés, most a fiatalok a saját városaik  gyengeségeit és lehetséges  fenyegetettségeit vizsgálták meg. A nap végén minden csapat megosztotta gondolatait egymással, érdekes volt rádöbbenni, hogy a kisvárosok hasonló problémákkal küzdenek, és szembetűnő volt, hogy mindenhol a tömegközlekedés hiánya vagy gyérsége problémát okoz, de említhető a munkalehetőségek hiánya is közös problémaként. 

Az ifjúsági csere negyedik napja a fenntarthatóság és a környezettudatosság jegyében folytatódott.  A fiataloknak lehetősége adódott egy word café nevű foglalkozás keretein belül megvitatni, hogy milyen zöld lehetőségekkel rendelkeznek az első nap bemutatott kisvárosok. A beszélgetések során  szóba kerültek a bicikliutak fejlesztései, a megújuló energiaforrások és nem mellesleg a városi parkok létrehozása. Ebéd után 8 csapatra oszlott a társaság, a résztvevők színpadi előadásokat hoztak létre, generációs különbségek témakörében. Az estét Görögország és Macedónia kulturális eseményei zárták, melyek során a résztvevők megismerkedhettek sok tradicionális tánccal, öltözettel, kultúrával és ételekkel.

 Ötödik nap Dávid Endre előadásával kezdték napot, aki székelyudvarhelyi önkormányzati tanácsosként, a  résztvevőknek betekintést nyújtott az európai és romániai politikai rendszerekbe, valamint jó tanácsokkal látta el őket arra vonatkozóan, hogy hogyan  tudják érvényesíteni petícióikat saját kisvárosaikban. A résztvevők nagy érdeklődéssel hallgatták előadását, és sok új információval gazdagodtak. Délután ellátogattak a gyönyörű Segesvár középkori városába, ahol résztvevők felfedezhették a város nevezetességeit és jobban megismerték történelmét. Meglátogatták az óváros főterét, ahol számos látnivalót tekinthettek meg. Természetesen ellátogattak Drakula (Vlad Țepeș) szülőházához, felsétáltak a fekete fedett lépcsőn, megcsodálták a több száz éves templomot, és gyönyörködtek a környező tájban. Utuk a szabók bástyája felé vezetett, és tiszteletünket tették nagy magyar költőnk, Petőfi Sándor szobra előtt is. A kulturális sétát követően visszatértek Székelykeresztúrra, ahol közös vacsorával zárták a napot.

Az ifjúsági csere hatodik napján a résztvevők rendkívül fontos készségeket fejleszthettek. Az előző napokon minden ország fiatalja felmérte saját kisvárósának negatív és pozitív jellemzőit, lehetőségeit és hiányosságait. Ezen információk alapján a fiatalok számára világossá vált, hogy milyen változtatásokat szeretnének látni saját közösségeikben, Ennek érdekében petíciókat fogalmaztak meg, minden csapat a saját szükségleteire és  egy konkrét problémára összpontosítva, amelyre megoldást szeretnének a helyi döntéshozóiktól. Este két fantasztikus kultúrával ismerkedhettek meg: a spanyol/katalán és a török kultúrával. Mindkét csapat kiváló teljesítményt nyújtott, értékes tudással és fantasztikus élményekkel gazdagodhattak a résztvevők.

Hetedik nap egy rendkívül gyakorlatias feladattal néztek szembe a résztvevők,  a gyönyörű szép sóskúti erdei környezetben, a fiatalok családi napot szerveztek a székelykeresztúriak számára. A családok több program közül választhattak, példának okáért kötélhúzásban mérhették össze magukat, kincset kereshettek, vagy rögtönzött akadálypályán próbálhatták ki magukat. Este  ismételtem két kultúra került a terítékre, az olasz és az erdélyi/román kultúrákról tudhattak meg többet a résztvevők. 

Az utolsó nap a búcsúzkodásról, az ifjúsági csere kiértékeléséről szolt, de mindezek előtt  a résztvevők meglátogatták a Molnár István múzeumot, ahol megtekintették az állandó és az időszakos kiállításokat, a fiatalok elmondása szerint a természettudományi kiállítás illetve a kerámia tárlat tetszett a legjobban mindenkinek. A délután folyamán a résztvevők bemutatták egymásnak a petíciókat, ismételten közös elemként említendő a tömegközlekedés, és munkalehetőség bővítése mint a petíciók sarkalatos tárgya. Ami mindenképpen említésre méltó, hogy a 13 városbol 11 nagyon határozottan ígérte, hogy leadják a petíciókat, vagyis az ifjúsági csere mindenképp elérte legalább egy célját. Este kezdetét vette az Erasmus+ oszkárdíjra keresztelt esemény, ahol vicces díjakat vehettek át a résztvevők, mint például a mindent is tudó, vagy a legviccesebb személynek járó díj.  A búcsú mindig keserédes, most sem volt másmilyen, mindenki könnyes búcsút vett egymástól, hiszen az első csapat már aznap este indult is vissza saját kis városába. 

Összességében az Erdélyi Ifjúsági Egyesület által megszervezett ifjúsági csere, rendkívül hiánypótlónak és hasznosnak bizonyult, mind a tanulni vágyó fiataloknak, mind pedig a  fiatalokat küldő városok számára, hiszen biztosak lehetünk abban, hogy ez a néhány fiatal, aki részt vett az ifjúsági cserén, mindenképp a társadalom tevékeny tagjaként  fogja élni a mindennapjait.