A hazai jövedelemszintet jól jellemzi, hogy a januártól érvényes, 101 ezer forintos magyarországi minimálbér majdnem azonos az 1600 lejes romániai átlagbérrel, amely a székelyföldi megyékben a legalacsonyabb.
Még mindig a második legalacsonyabb a román minimálbér az Európai Unió tagállamai közül azután, hogy a kormány ötven lejjel megemelte 2014 januárjától. Ennek megfelelően Romániában 850 lejre (189 euró) nőtt a bruttó országos minimálbér, amely csak a 160 eurós bolgár minimálbért előzi meg az EU-ban.
A Victor Ponta vezette balliberális kormány az ősszel állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról, hogy 2014-ben két lépcsőben kilencszáz lejre emeli a minimálbért. A januári növekedés több mint 800 ezer alkalmazottat érint, közülük mintegy 240 ezren közalkalmazottak, 566 ezer személy pedig a magánszférában dolgozik. A július elsején esedékes újabb ötven lejes emelés már egymillió alkalmazottnak jelent jövedelem-növekedést.
A minimálbér emelésétől 344 ezer lejes költségvetési többletbevételt remél a kormány, a többlet a versenyszféra magasabb adóterheiből és a minimálbér függvényében megállapított közlekedési bírságok növekedéséből származhat. A közlekedési vétségekért járó büntetőpontok után fizetendő összeg ugyanis a mindenkori minimálbér tíz százaléka, így egy büntetőpont értéke az eddigi 80 lej helyett januártól 85 lejre, júliustól pedig 90 lejre emelkedik.
A munkáltatók legfeljebb három százalékos minimálbér-emelést támogattak, ami szerintük nagy vonalakban fedezné az infláció növekedését, továbbá megőrizné a lakosság vásárlóerejét. Cristian Pârvan, a romániai üzletemberek egyesületének főtitkára úgy véli, a minimálbér magasabb arányú emelése bizonyos ágazatokban – például építőipar, kereskedelem, vendéglátóipar – munkahelyek megszüntetéséhez és a feketemunka elburjánzásához vezetne.
Ezzel szemben a jövedelmek közötti szakadékok felszámolása érdekében a szakszervezetek már évek óta követelik az ezer lejes minimálbért. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömb elnöke felhívta a figyelmet, hogy a romániai alkalmazottak mintegy hatvan százaléka hivatalosan minimálbér körüli javadalmazásban részesül.
„Mindez azt jelenti, hogy a munkaadók többsége a szürkegazdaságban tevékenykedik, emiatt a munkaerőpiaci adócsalás mértéke eléri a hazai össztermék (GDP) 15 százalékát” – állapította meg a bukaresti szakszervezeti vezető, aki szerint a nagyobb arányú minimálbér-emelés hozzájárulna a szürkegazdaság kifehérítéséhez. A szakszervezetek emlékeztetnek: bár a hazai minimálbér 145 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedben, még mindig eltörpül a kontinensen legmagasabbnak számító, 1800 eurós luxemburgi minimálbérhez képest.
Egyébként az 1600 lejes romániai nettó átlagbér mindössze 75 lejjel haladja meg a januártól érvényes, 101 500 forintos magyarországi minimálbért. Ráadásul az átlagos jövedelemszintek között jelentős különbségek érhetők tetten az országban régiónként. A legnagyobb szakadék a főváros és a vidék között tátong: miközben Bukarestben a nettó átlagfizetés eléri a 2200 lejt, a rangsorban következő Gorj, valamint Kolozs és Szeben megyében 1600 lej körül mozog az átlagbér.
Az ország legszegényebb régiójának Moldva számít: a keleti megyékben az ezer lejt alig meghaladó nettó átlagkereset a felét sem teszi ki a bukaresti munkavállalók által hazavitt összegnek. A legrosszabbul mégis a székelyföldi Hargita megyében keresnek a munkavállalók: a nyolcvan százalékos arányban magyarok lakta megyében regisztrált 1092 lejes nettó átlagfizetés a legalacsonyabbnak számít országos viszonylatban. Kovászna megye 1204 lejes átlagbérével 28. a 41 megye rangsorában, míg Maros megyében 1327 lej az átlagkereset, ami a 15. helyre elegendő. (Forrás: kronika.ro)
