Az Erdélyi Ifjúsági Egyesület a Romániai Helyreállítási Alap finanszírozásával és a Székelykeresztúri Polgármesteri Hivatallal közösen szövési és korongozási tanfolyamokat indított el annak érdekében, hogy a helyi, jelenleg munka nélküli személyek beletanulhassanak két tradicionális szakmába biztosítva ez által a tradícióink, kultúránk fenntartását.

Az egyesület székhelyés tartott első találkozó során a résztvevők egy közös megbeszélésen összeismerkedtek egymással és az oktatókkal, megtudtak részleteket a képzések folyamatáról, illetve az időbeosztások is megbeszélésre kerültek. A résztvevők között akadtak, kik mindkét képzésre feliratkoztak, akadtak, akik az első nap fontolták meg terveiket, és volt, aki számára végül a másik tanfolyam tűnt szimpatikusabbnak, így helyet cseréltek egymással. Végül az ATA székhelyén tartandó hétfőnkénti szövési kurzusra és a Molnár István Múzeum műhelyében zajló, négyes csoportokban történő korongozó alkalmakra mind beteltek az eszközök diktálta helyek, így szeptember 25-étől teljes létszámmal indulhattak el a jelentkezők fonalmaradékok és sáros agyagfoltok közti felfedező útjukra.

A szövési tanfolyam első aktív alkalma során a résztvevők betekintést nyerhettek a különböző szövési módszerek, minták, lehetőségek világába, valamint olyan kifejezésekkel ismerkedtek meg, mint pl. szádfa, nyüst, láncfonal, vetülék, szádnyílás stb.
Ez alkalommal mindenki kiválasztotta az általa tetszett színt és mintát, s azzal kísérletezett a szélek, lukak, szálak igazítását tanulmányozva.

Az alábbi képen látható eszközön, szádfán készíthetünk karkötőket, könyvjelzőket, öveket vagy akár még táskáknak pántokat is.

A héten pedig a korongozó csoportok is hozzáláttak a fazekasság fortélyainak kifürkészéséhez. Első lépésként mindenki az agyagművelés kezdeti, még a korong feltalálása előtti időszakában alkalmazott technikával, a hurkázással ismerkedett meg, amelyből aranyos kis kaspók, müzlis, illetve tároló tálak alakultak ki az ügyesebb kezek alatt.

Akik már kipróbálták magukat a teljes egészében kézi munkát igénylő technikában, azok átléphettek a második szintre, ahol megküzdendő félként a korong középpontjával és a saját jobbik kezükkel álltak szembe.

A folyamatosan mintaként kialakuló fonalkapcsolatok, illetve a közös élmények és kihívások mellett a közös érdeklődési pont és a jó hangulat remek baráti szövetségek létrejöttét is elősegítetí az alkalmak során.