A koronavírus-járvány visszaszorítása érdekében hozott korlátozások feloldásának következtében fellendülni látszik a hazai munkaerőpiac: az eJobs állásközvetítő portál összesítése szerint február 24. és március 23. között a vállalkozások 38 ezer új munkahelyet hirdettek meg, ami 62 százalékkal több, mint a korábbi év azonos időszakában.
A legtöbben a kiskereskedelembe keresnek munkaerőt, de a szolgáltatási szektor, a szállítási ágazat, a hívásközpontok (call center) és az IT-szektor is számos állást kínál. Hargita megyében más a helyzet: a munkahelyek száma stagnál, és kevesebb a választási lehetőség.
Nincs választék A legfrissebb, március 29-ei adatok szerint 496 munkahely volt meghirdetve Hargita megyében, a legtöbb varrónők, pékek, sofőrök és fa-, illetve építőipari szakmunkások részére – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjétől. Mint részletezte: ez a közel 500 munkahely nem számít növekedésnek, inkább stagnálásról lehet beszélni, évek óta ez az érték körül mozog a meghirdetett állások száma a megyében.
Ez alól a járvány alatti, korlátozásokkal teli időszakok sem kivételek, mivel Hargita megyében a cégek többsége élt a technikai munkanélküliség és a rövidített munkaidő lehetőségével, tehát nem küldték el az alkalmazottaikat, így most sincs szükség az állások újrahirdetésére.
A gond inkább az, hogy évek óta szinte ugyanazokat a munkahelyeket hirdetik, mivel általában csak néhány hónapra töltik be ezeket, aztán továbbállnak, így ismét új személyzetet kell keresni. „A munkanélküliségi arány folyamatosan csökken a tavaly nyár óta, ami annak is köszönhető, hogy szabad állásokból nincs hiány.
Aki dolgozni akar, az tud is, mert van, ahol. Azt is elismerem ugyanakkor, hogy "minden férfi nem szeretheti az építészetet vagy a fafeldolgozást, ahogy nőként sem szeretheti mindenki azt, amit a munkaerőpiac keres, például a varrónői vagy eladói pozíciót. Ez a kisebb lélekszámú megyék hátránya, hogy nincs annyi fajta munkahely, hogy válogatni lehessen."
Ezért is van az, hogy csak pár hónapra telik be a meghirdetett állások többsége, hiszen amellett, hogy sokan csak kényszerből vállalják el, még nem is fizetnek olyan jól. Hosszútávon kevesen maradnak olyan munkahelyen, amit nem is szeretnek, és még meg sincs fizetve” – emelte ki Jánó Edit.
Újraindulnak a képzések
Hozzátette: a szakképesítés is megsínylette az elmúlt időszakot, mert csak oltással vagy negatív teszttel lehetett volna képzéseket tartani, ami nem volt lehetséges. Most újraindul ez a folyamat, viszont Hargita megyében gondot jelent, hogy nagyrészt csak nők jelentkeznek a képzésekre. "A férfi munkaerőt nehezen tudjuk bevonni, gondolom a mentalitás miatt, hiszen úgy gondolkodnak, hogy el kell tartaniuk a családjaikat, ezért nem engedhetik meg maguknak, hogy képzésekre járjanak. Emiatt nagyon kevés férfi akarja továbbképezni magát, mert úgy érzik, hogy az a hat hónap kiesés a munkaerőpiacról túl sok számukra."
Ez emberileg egy érhető félelem, de azt sem lenne szabad elfelejteni, hogy egy képzés elvégzése után jobban fizető munkahelyet is kaphatnának. Próbáljuk szaktanácsadással a hosszútávú tervezés fontosságára felhívni a figyelmüket, de egy 50 év körüli férfi gondolkodását már nem igazán lehet megváltoztatni” – mutatott rá Jánó Edit. Zárásként arra is kitért, hogy milyen képzések indulnak áprilisban, ezekre már várják az érdeklődők jelentkezését.
Informatikai kompetenciákat Gyergyószentmiklóson és Maroshévízen oktatnak majd 90 órás programban, ezekre a legkevesebb négy osztállyal rendelkezők jelentkezhetnek.
Konyhai kisegítő képzés (180 óra) Csíkszeredában indul, illetve a megyeszékhelyen digitális kompetenciákat is oktatnak (80 óra), ezekre szintén a legkevesebb négy osztállyal rendelkezők jelentkezhetnek.
Székelyudvarhelyen bárpincér képzés indul (150 óra) a legkevesebb nyolc osztályt végzettek számára.
Székelykeresztúron pedig román nyelvet oktatnak 80 órás programban a legkevesebb négy osztállyal rendelkezőknek.
Forrás: Szekelyhon.ro
