Márciusban döntenek az új tanév szerkezetéről és többek közt arról is, hogy visszatérnek-e a félévek helyett az évharmadok. A tanítási évhez amúgy öt vakációt csatolnának, amelyek közül három egyértelműen meghatározott: a téli, a húsvéti és a nyári szünet. Emellett októberben és februárban minden diák kapna még egy hét vakációt. Az elképzelés szerint a tanév szeptember 5-én kezdődne, és június 16-án érne véget. Sorin Cîmpeanu tanügyminiszter többek között azzal indokolta, hogy vissza kellene térni félévek helyett az évharmadokra, hogy két hosszabb vakáció gyakorlatilag három egyforma részre osztja a tanévet: a megszokott karácsonyi vakáció december 22-től január 8-ig, illetve a húsvéti vakáció április 7–18. között.
Ugyanakkor Cîmpeanu azt sejteti, hogy összefüggés lehet a félévekre való áttérés és az oktatás színvonalának esése között. Mint mondja, 1998 óta – ekkor vezették be a féléves felosztást a közoktatásban – esett és folyamatosan esik az oktatás szintje, csökkent az érettségiken és képességfelmérőkön átmenő osztályzatot elérő diákok aránya, és nőtt az iskolaelhagyás mértéke. Persze azt, hogy valóban van-e összefüggés, a miniszter szerint a szakértőknek kell megállapítaniuk. A döntést márciusban kell meghozzák, a miniszter addig is szakértőkkel való konzultációt és közvitát ígért.
Sok nap telne értékeléssel
Közben elindult egy petíció is: A szülők változást kérnek elnevezésű Facebook-csoportban aláírásgyűjtést indítottak; a Klaus Iohannis államfőhöz és Sorin Cîmpeanu oktatási miniszterhez intézett petícióban azt kérik, hogy maradjon a tanév félévekre való felosztása. A petíció indoklásában az áll, hogy az évharmadok csak növelik a bürokráciát, és a gyerekek számára plusz stresszforrást jelentenek. Kiszámolták, hogy az évharmadokra való áttérés az általános iskola felső tagozatán átlag harminc pluszjegyet jelent, és több szakaszzáró felmérőt, hiszen nem félévi dolgozatot, hanem évharmadonkéntit kell majd írjanak, tehát tantárgyanként egy tanévben a jelenlegi kettő helyett hármat. A tanév végén egy diáknak mintegy száz jegye kellene legyen, tehát a 180 napos tanévből 100 napot értékeléssel töltenek el, ez azt jelenti, hogy minden második nap valamilyen tantárgyból a gyereknek számot kell adnia felkészültségéről.
"A gyerekek azért járnak iskolába, hogy tudást, kompetenciákat szerezzenek és mélyítsenek el, nem azért, hogy folyamatosan kiértékeljék őket, és állandó nyomás alatt legyenek" – írják a szülők a petícióban.
Most is leterhelők a félévi dolgozatok
Hasonlóan gondolkodnak a tanulók is erről a kérdésről – legalábbis így véli a Maros Megyei Magyar Diáktanács elnöke, Fogarasi Szabolcs. Ahogy a Székelyhonnak úgy fogalmazott: a meglévő féléves rendszerbe már bele vannak rázódva, felborítaná az egyensúlyt a változás, de attól tartanak leginkább, hogy az amúgy is leterhelt tanulók még több értékelés elé néznek majd. „Most is leterhelőek például a félévi dolgozatok, nem beszélve arról, ha majd három lesz, akkor azt mit jelent majd” – mutat rá Fogarasi Szabolcs. Hozzátette, nem egy tanár van, aki utolsó pillanatban ébred fel, hogy kellenek jegyek, így az utolsó hetekben annyira le vannak terhelve, hogy nem is lehet iskolán kívüli dolgokat tervezni, mindenki a félévikre, a feleletekre, a javításra koncentrál ezekben a hetekben.
A diáktanács elnöke elmondta, amúgy minden tantárgyból annyi jegyük kell legyen egy félévben, ahány órájuk van plusz még egy, és félnek tőle, hogy sok lesz ezt száznyolcvan nap alatt háromszor végigcsinálni. Korábban a Székelyhonnak a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének országos szakmai alelnöke, Ferencz-Salamon Alpár is azt mondta, hogy visszatérni az évharmadok szerkezetére egy alapos előtanulmány, hatástanulmány, konzultáció és tudományosabb megalapozás nélkül nem egy bölcs döntés.
Az értékelés a fejlődést szolgálja
Kallós Zoltán oktatási államtitkár a lapcsaládunknak úgy fogalmazott, bár tényleg több értékelést jelent a három féléves rendszer, ám ezek gyakorisága jobb összképet nyújt arról, hogyan fejlődik a gyermek az adott területen. Az államtitkár inkább abban látja a probléma gyökerét, hogy jelenleg az értékelések, a felmérők stresszforrást jelentenek a diákoknak és a pedagógusoknak egyaránt, holott nem így kellene történnie. A diákot azért nyomasztja a kiértékelés, mert teljesítménye alapján rossz esetben „beskatulyázzák”, holott éppen az lenne lényeg, hogy segítsék, érjen el egy szintet, szerezze meg a szükséges kompetenciákat.
Az értékelőknek arra kell szolgálniuk, hogy a gyerek, a szülő, a pedagógus megfelelő képet kapjon, majd összehangolt munkával segítsék a diákot abban, hogy fejlődjön azon a területen, ahol erre szüksége van – vázolta Kallós Zoltán. A Magyar Szülők Szövetsége is részt vesz a javaslat közvitáján, de előbb még felmérik a szülők véleményét a javasolt tanévszerkezeti módosításokról. Másfél napig online is ki lehetett tölteni egy kérdőívet ennek kapcsán, most pedig egy magyar nyelvű kérdőív áll a szülők rendelkezésére. Nem online, hanem a megyei tanfelügyelőségeken keresztül kell megkapják a tanintézmények és ők küldik ki a szülőknek. "Igyekszünk megtenni minden tőlünk telhetőt annak érdekében, hogy minél valósabb adatokkal a kezünkben, képviselni tudjuk közösségünket" – írják a közösségi oldalukon.
Forrás: Székelyhon.ro
