szerda, 10 január 2018

Kötelező vagy sem magyarul is beszélő rendőrt kihelyezni a községi rendőrőrsökre?

 

 

A gyimesfelsőloki rendőrőrsön szolgálatot teljesítő három rendőr közül egyik sem beszél magyarul, a nyelvi akadályok pedig bonyodalmakhoz vezettek egy újévi verekedést követően. A probléma az, hogy a rendőrök jogállásáról szóló törvényeket kevesen ismerik, akik meg igen, azok az értelmezésükben nem értenek egyet.

Megnövelték tavaly a csíki községi rendőrőrsökön szolgálatot teljesítő, magyar vagy magyarul is értő és beszélő rendőrök számát, ám ennek ellenére még mindig akad olyan település, ahol jelenleg is csak románul beszélő rendőrök dolgoznak. A nyelvismeret hiánya pedig gyakran az igazságszolgáltatást is akadályozza, a legutóbbi ilyen esetet a hónap elején Gyimesfelsőlokon jegyezték.

Nem értették egymást

A gyimesi bonyodalmak akkor kezdődtek, amikor egy verekedéssel kapcsolatban egy 19 éves helybéli férfit beidéztek tanúnak – tudtuk meg Veress Dávid csíkszeredai önkormányzati képviselőtől. „Január másodikán hívott fel egy hölgy, aki ismertette velem az eset részleteit. Elmondta, hogy egy verekedést követően a fiút behívták a rendőrőrsre vallomást tenni, de mivel ő nem tudott románul, a rendőr pedig nem tudott magyarul, nem sikerült megérteni egymást.

Miután egyértelművé vált, hogy nem tudnak szót érteni, a rendőr elküldte a fiút azzal, hogy hozzon valakit, aki segít a kommunikációban. Emellett elvette a fiatal személyazonossági igazolványát is.

A fiú a polgármesteri hivataltól kért segítséget, de ott azt mondták, hogy csak akkor járhatnak közben, ha a rendőrség hivatalosan felkéri őket, ami nem történt meg.

Ezért hívtak fel végül engem, és én azt tanácsoltam, hogy írásban, iktatott formában adja le a tanúvallomását, mert ha később törvényszékre kerül az ügy, ez bizonyítja, hogy jogkövető polgárként viselkedett. Megígérte, így fog eljárni, és azzal befejeztük a beszélgetést. Később, amikor érdeklődni szerettem volna, hogy mi lett a végkifejlet, a fiatalt már nem tudtam elérni, mivel nincs telefonja. Felhívtam ezért a felsőloki rendőrőrsöt, és megbizonyosodtam, hogy tényleg egyik rendőr sem tud magyarul. Más lehetőség hiányában románul beszéltem azzal a rendőrrel, aki a fiú ügyével foglalkozott, és megtudtam, hogy a 19 éves fiatal végül elhívta egyik, románul is beszélő barátját, és így sikerült elintézniük az ügyet.

Ezt követően a személyazonossági igazolványát is visszaadták” – mesélte el az ügy részleteit az önkormányzati képviselő. Hozzátette, mindez azt jelenti, hogy a gyimesfelsőloki rendőrőrsön nem érvényesül az anyanyelv-használati jog, hiszen a rendőrök jogállásáról szóló, 2002-ből származó 360-as számú törvény 79. cikkelye szerint azon területi közigazgatási egységekben, ahol a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek számaránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, az illető nyelvet ismerő rendőröket is alkalmazni kell.

Veress Dávid szerint az is problémát jelent, hogy a polgárok nem ismerik a jogaikat, vagy ha mégis, nem mernek élni velük. „Ha a jogállam úgy működne, ahogy elő van írva, fele ennyi bajunk sem lenne magyarként.

A rendőrség nem veszi figyelembe, hogy a polgárok szolgálata és a biztonság megőrzése lenne a feladata. A gondolkodásmódjukon és a viszonyulásukon kellene változtassanak, és nem csak azért, mert törvény kötelezi őket, hanem a jóérzés miatt is – mutatott rá.

Javuló tendencia

Azonban mint kiderült, jóérzésből nincs hiány, hiszen tavaly több csíki településre is magyar vagy magyarul értő és beszélő rendőröket helyeztek ki. Több csíki polgármestert is megkerestünk a téma kapcsán, akik kivétel nélkül arról számoltak be, hogy bár korábban valóban gyakran megtörtént, hogy csak egy vagy két román, magyarul egyáltalán nem beszélő rendőr teljesített szolgálatot a községi őrsökön, tavaly megváltozott a helyzet.

Kászonaltízen hosszú időn keresztül egy román rendőr teljesített szolgálatot, tavaly azonban további három rendőrt helyeztek ki a településre: közülük egy magyar anyanyelvű, egy másik szinte anyanyelvi szinten beszél, és a harmadik román hölgy is ért magyarul.

A négyből kettő tehát folyékonyan beszél magyarul, ami kedvező változás a korábbi évekhez képest – emelte ki András Zoltán kászonlatízi polgármester. Csíkszentsimonban is fele-fele arányban oszlik meg a magyar és román rendőrök száma Kozma István polgármester szerint a településen a régóta szolgálatot teljesítő román anyanyelvű rendőr mellé tavaly egy magyar is került.

Csíkszentimrén is két román rendőr tevékenykedik: Kencse Előd polgámester elmondása szerint az őrsparancsnok ért magyarul, és beszél is, ha muszáj, de nem szívesen. Mint mondta, vele csak románul beszél, de a lakosságnak – ha látja, hogy nem tudnak románul – magyarul válaszol. Ennél sokkal kedvezőbb a helyzet Csíkszentdomokoson, ahol három rendőr teljesít szolgálatot: Karda Róbert polgármester szerint közülük ketten beszélnek és a harmadik és ért magyarul.

Császár Attila csíkrákosi polgármester megkeresésünkre elmondta, az őrsön két rendőr tevékenykedik, és egyikük beszél magyarul. Miközben Gyimesfelsőlokon a háromból egyik rendőr sem beszél magyarul, Gyimesközéplokon már sokkal kedvezőbb a helyzet: Gergely Károly polgármester beszámolója szerint öt rendőr teljesít szolgálatot a községben, ebből pedig kettő beszél magyarul.

Másként érelmezett törvény

Arról, hogy pontosan hány községben teljesít szolgálatot – és hányban nem – magyarul is értő és beszélő rendőr, nem vezet nyilvántartást a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság – tudtuk meg Gheorghe Filip szóvivőtől. Ennek oka, hogy a rendőrség értelmezése szerint a törvények nem kötelezik őket arra, hogy minden községbe a nemzeti kisebbség nyelvét beszélő rendőrt helyezzenek ki.

A szóvivő szerint a már említett 360-as számú törvény a területi közigazgatási egységekről rendelkezik, ami magára a megyére vonatkozik, így esetükben a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol az előírásoknak megfelelően több magyar rendőr is teljesít szolgálatot.

A községi rendőrőrsökre nem vonatkozik az említett törvény, de ennek ellenére – a lakosság igényeinek eleget téve – arra törekednek, hogy minden községben legyen legalább egy olyan rendőr, aki beszél magyarul.

Gheorghe Filip szerint egyébként nemcsak a csíki térségben, hanem egész Hargita megyében alig van már olyan adminisztratív területi egység (tehát város vagy község), ahol ne lenne – ha nem is magyar anyanyelvű de – magyarul értő, és ha törve is, de magyarul beszélő rendőr. A szóvivő ugyanakkor arra is kitért, hogy a jogszabályok értelmében a rendőröknek kötelességük – ha szükség – tolmácsot biztosítani például a kihallgatások alkalmával. A polgároknak a bűnügyi eljárás teljes ideje alatt jogukban áll fordítót, tolmácsot igényelni.

Forrás:(szekelyhon.ro)

Top
A Keresztur.info weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Ha továbbra is használja ezt a weboldalt ön beleegyezik a cookie-k használatába. Cookie és adatvédelemről bővebben...