×

Figyelmeztetés

JUser: :_load: Nem tölthető be a következő azonosítószámú felhasználó: 912
csütörtök, 05 október 2017

Régen kidobták, ma kincset ér, mi az?

 

 

 

Magyarországon is egyre több sikeres, életmentő beavatkozás köszönhető a köldökzsinórvérből kinyert őssejteknek, és jelenleg még nem gyógyítható betegségek esetében is ígéretes klinikai kísérletek folynak a területen. Egy hazai őssejtbankban jártunk utána, hogy mire elég egy átlagos minta.

Egyre többet hallunk őssejtekkel kapcsolatos kutatási eredményekről, szinte sci-fibe illő kísérletekről, szervek újranövesztéséről és helyreállításáról. Jelenleg is több száz tudományos kísérlet történik. Az egyik legígéretesebb, már bizonyított és elfogadott - vagyis nem csak kísérleti szinten létező - terápiás eljárás a köldökzsinórvérből származó őssejtek átültetése. De mit tud egy őssejt, és miért került a figyelem középpontjába a köldökzsinórvér?

Az őssejtek olyan sejtek, amelyek képesek különböző típusú szöveti sejtekké átalakulni, így a károsodott sejtek pótlására, építésére lehet használni őket. A vérképző őssejtek leggazdagabb forrása a csontvelő, kinyerésük többnyire a csípőlapátból történik. A vérképző őssejtek a perifériás vérből is kivonhatók, illetve a születéskor összegyűjtött köldökzsinórvérből is hozzájuk lehet jutni.
Ma már rutinszerűen gyógyítanak velük vérképzőszervi rendellenességeket, vérképzési daganatos betegségeket, és egyes örökletes anyagcsere-rendellenességeket.

Több mint nyolcvanféle betegséget lehet velük sikeresen kezelni,
de ez a szám folyamatosan nő, és egyre több területen végeznek sikeres klinikai kísérleteket és beavatkozásokat.
Betegség esetén kétféle vérképző őssejt-forrás jöhet szóba: vagy a páciens saját őssejtjei kerülnek visszaültetésre (autológ transzplantáció), de lehet donor egy családtag vagy egy idegen is, aki megfelel a feltételeknek (allogén transzplantáció). Ez utóbbi esetben az őssejtek átültetéséhez a donor és a befogadó szervezet szöveti antigénjeinek megfelelő mértékig egyezni kell. Ezért először családon belül kezdik meg a donor keresését, és ha nem találnak, akkor a hazai majd a nemzetközi csontvelő donor regiszterhez, vagy őssejtbankokhoz fordulnak.

Veszélyes hulladékból életmentő szövet
Az USA-ban a gyermekkori őssejt transzplantációk egyharmadát ma már köldökzsinórvérből nyert őssejtekkel végzik. Amíg nem ismerték fel a terápiás értékét, a placentával és a köldökzsinórral együtt „veszélyes hulladékként” kezelték és megsemmisítették. Ma a köldökzsinórvért szervezett formában gyűjtik, hogy kivonják belőle az őssejteket. Szükség esetén ugyanis a csontvelői őssejtekkel megegyező módon transzplantálhatók a vérképző - és immunrendszer működésének helyreállítására.

De miért érdemes levenni és eltárolni az újszülöttek köldökzsinórvérét, amikor baj esetén máshonnan - pl. a csontvelőből - is kinyerhetők az őssejtek?
Néhány a fontosabb indokok közül:

A köldökzsinórvér levétele egyszerű és gyors eljárás, a szülészorvos vagy a szülésznő végzi el a köldökzsinór átvágását követően. (Egy tűt vezetnek a köldökzsinór artériába vagy vénába, és egy speciális vérvételi szettbe gyűjtik a még pulzáló vért.) Ezzel szemben az őssejtek csontvelőből történő gyűjtése kórházi tartózkodást igényel, és a perifériás vérből történő őssejt kinyerése is gyógyszeres előkészítést követően történik.

Mi történik a köldökzsinórvérrel?
Az értékes őssejteket kivonják a vérből, és ún. krioprotektív, a fagyástól védő oldattal keverik össze őket, lefagyasztják és folyékony nitrogén gőzterében, -180°C körüli hőmérsékleten tárolják. A rendkívül alacsony hőmérsékleten a sejtek anyagcseréje lelassul, gyakorlatilag nem öregszenek.

A sejtszámok és ami emögött van
A köldökzsinórvér hátránya az, hogy általában kevesebb sejtet tartalmaz, mint a csontvelő és a perifériás vér. Egy átlagos köldökzsinórvér minta általában egy kb. 50 kg-os beteg transzplantációjához már elegendő sejtet tartalmaz. El is érkeztünk az egyik legkomolyabb tévhithez, amely szerint „az újszülöttektől levett köldökzsinórvér mennyisége elégtelen egy beavatkozáshoz – főleg, ha felnőtt páciensről van szó”.

„Ha a köldökzsinórvér egy kisbabától származik, sokan azt gondolják, hogy kizárólag gyerekek vérképző szervi rendellenességei gyógyíthatók a mintákkal, pedig külföldön nagy arányban kerülnek felnőtt leukémiás megbetegedések kezelésére is” – mondja Dr. Száraz Leonóra, a KRIO Intézet Sejt-és Szövetbank tudományos igazgatója. „2006-ban megfordult a statisztika: sokkal több felnőttet transzplantálnak ma külföldön köldökzsinórvérrel, mint gyereket”.

A tévhit onnan ered, hogy régen valóban csak kis térfogatú mintákat lehetett gyűjteni, nem volt meg a gyűjtési rutin és nem ismerték a terápiás elvárásokat sem. A köldökzsinórvérre vonatkozó elvárásokat az USA 2007-ben, az EU 2012-ben fogalmazta meg, a mennyiségi előírás azonban nem a térfogatra, hanem a magvas sejtszámra vonatkozik.

A minták nagy eltérést mutatnak ebből a szempontból. A nagyobb térfogat esetén valószínűsíthető, hogy nagyobb a magvas sejtszám. A nem megfelelő sejtszám következhet olyan fiziológiai adottságból, mint pl. a rövid köldökzsinór, a szülés közbeni komplikációkból, mint pl. a korai placentaleválás, és az is előfordul, hogy a sok infúzió hígítja a vért.

Tény, hogy egy átlagos minta egy kb. 50 kg-os gyereknek elég a vérképzőrendszer helyreállításához, és a minták kb. 25%-a annyi vérképző őssejtet tartalmaz, ami akár egy 80 kg-os felnőttnek is megfelelő.

Ki jár jól a köldökzsinórvérrel?
Egy másik ellenérv az őssejtlevétel ellen a következő: “Hiába tároltatjuk el a gyerek mintáját, úgysem ő kapja meg“.

„Magyarországon arra szoktak hivatkozni, hogy soha nem fordult még elő, hogy az a baba kapta vissza a köldökzsinórvérét, akinek a születésekor a minta gyűjtésre került”– mondja Dr. Száraz Leonóra. „Ez eddig így is volt, általában a testvére kapta meg”. A „forgatókönyv” nemcsak a videóban bemutatott Aletta esetében alakult így, hanem sok esetben jellemző:

„Az első gyereknek általában nincs tárolt mintája. A genetikai eredetű betegség 2-3 éves koráig kibontakozik, de akkor születik az egészséges testvére, jó az összeférhetőség, és megkaphatja az elsőszülött a testvére vérét”– fejti ki a szakértő.

Vannak olyan betegségek, mint pl. a neuroblastoma (szimpatikus idegrendszer rosszindulatú daganata), vagy a Ewing-szarkóma, amelyek kemoterápiás kezelésének mellékhatásként a vérképzés tönkremegy. A helyreállításhoz a beteg saját vérmintája lehet a megoldás - még nem volt ilyen Magyarországon, de várható egy ilyen transzplantáció.

Itthon sajnos egyelőre nincs úgynevezett közösségi köldökzsinórvér-őssejtbank, ahol a szülők lemondanak az őssejtek saját célú felhasználásáról a gyermek születésekor, és azokat a közösségnek ajánlják fel.

Magyarországon külföldről kaphatnak mintákat a betegek, ha a szöveti egyezőségi kritérumoknak az megfelel.
„A 27 milliós nemzetközi csontvelő és köldökzsinórvér őssejtdonor-regiszter megnyugtatóan nagy számnak tűnhet, a gyakorlati tapasztalat azonban az, hogy egy magyar beteg számára a megfelelő donor megtalálására csak 50% az esély” – mondja a szakértő.

Őssejtekkel a cukorbetegség és az öregedés ellen
Az őssejtkutatás még rengeteg területen nyújthat megoldást: kísérletek folynak agysérülések, autizmus, izomsorvadásos, bizonyos anyagcsere- és neurológiai betegségek. Amerikai kutatók köldökzsinórvér eredetű őssejtek felhasználásával kísérleteznek a halláskárosodás, az 1. és 2. típusú cukorbetegség, az autizmus, az Alzheimer-kór gyógyításában is.

2017 márciusában egy japán orvoscsoport őssejtekből létrehozott retinasejteket ültetett be egy beteg szemébe, hogy gyógymódot találjanak a makula degeneráció súlyos látáskárosodással, vaksággal járó úgynevezett nedves típusára. A Stanford egyetem kutatói módosított őssejteket fecskendeztek agyvérzést kapott betegek agyába, és a korábban tolószékhez kötött páciensek újra képesek voltak járni.

A világ első köldökzsinórvér transzplantációjára 1988. október 6-án került sor Franciaországban

Egy ritka örökletes betegségben, Fanconi-anémiában szenvedő fiút újszülött testvérétől származó köldökzsinórvérrel gyógyítottak meg. Az őssejt-beültetések harmadát köldökzsinórvérből nyert őssejtekkel végzik az USA-ban, eddig kb. 41000 mintát használtak fel a világban. Közösségi őssejtbankokban 730 ezer mintát tárolnak, magánbankokban pedig 4 milliót. Európában 10954 köldökzsinórvérből származó őssejt-transzplantáció történt 1988-2014 között.

Magyarországon

Évente 320-350 ilyen jellegű beavatkozást végeznek, ezek döntő többségében csontvelő illetve perifériás vérből gyűjtött őssejtek kerülnek felhasználásra. Az őssejt-beültetések 3-4%-át végzik köldökzsinórvérből nyert őssejtekkel. Évente kb. 10 ilyen eset van.

Forrás: Születéskor gyűjthető őssejtek hazai és nemzetközi megítélése napjainkban, Magyar Nőorvosok Lapja, 2016 szeptember

(index. hu)

Top
A Keresztur.info weboldal sütiket (cookie-kat) használ a jobb felhasználói élmény érdekében. Ha továbbra is használja ezt a weboldalt ön beleegyezik a cookie-k használatába. Cookie és adatvédelemről bővebben...