Külföldi munkalehetőséget ajánlva pénzt csal ki az emberektől a kolozsvári székhelyű cég. A különböző hirdetőportálokon megjelenő, túl vonzó ajánlatok sokakat elkápráztattak, hogy végül a kolozsvári „szerződéskötés” után pénz és a külföldi munka nélkül maradjanak.
"Vadat s halat, s mi jó falat, szem-szájnak ingere" - mindent megígértek, csak menjenek a jelentkezők
„Német acreditált cég munkahelyet biztosít meghatározatlan időre káposzta válogatásra és csomagolásra melegházakban. Fizetés 1500 – 1700 eurótól kezdődik, túlóra lehetőséggel. Német állam minden adót fizet, a munkások részére, beleértve kiskorú gyermek segélyt. Csapatmunka, napi 8-10 óra ebéd és pihenési szünettel. Szállás, napi két étkezés biztosítva van.” – ilyen és ehhez hasonló hirdetésekben reklámozták a külföldi munkalehetőset szinte valamennyi hirdetőportálon, Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Beszterce megyékben is. A módszerük nem túl bonyolult, de mindenképpen hatékony volt: azonnali munkakezdést, átlagon felüli fizetést, plusz juttatásokat, étkezést és szállást, sőt gyereksegélyt ígértek, s ehhez nem kellett más tenni, csak felutazni Kolozsvárra, megkötni a szerződést, és kifizetni a közvetítési díjat. Azonban miután a jóhiszemű munkakereső kifizette a kért összeget, a cég elérhetetlen lesz, és sem a beígért munkát, sem a kifizetett összeget nem kapják meg a megvezetett emberek.
A csaló külföldi munkaközvetítő cégek időről időre feltűnnek, a mostani történet azért még elkeserítőbb, mert a cég mögötti emberek évek óta szedik az áldozataikat, többször írtak róluk a sajtóban is, ennek ellenére továbbra is működnek, esetleg a cég nevét cserélik ki. Jelenleg Office Work Management néven hirdetik az állásajánlatokat, de volt már a nevük Mainstream Identity Management, de hozzájuk köthető a Blue Dream Consulting is. A toborzó cég irodája Kolozsvár központjában, a Ferdinand Galériában van.
"Vadat s halat, s mi jó falat, szem-szájnak ingere" - mindent megígértek, csak menjenek a jelentkezők
„Német acreditált cég munkahelyet biztosít meghatározatlan időre káposzta válogatásra és csomagolásra melegházakban. Fizetés 1500 – 1700 eurótól kezdődik, túlóra lehetőséggel. Német állam minden adót fizet, a munkások részére, beleértve kiskorú gyermek segélyt. Csapatmunka, napi 8-10 óra ebéd és pihenési szünettel. Szállás, napi két étkezés biztosítva van.” – ilyen és ehhez hasonló hirdetésekben reklámozták a külföldi munkalehetőset szinte valamennyi hirdetőportálon, Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs, Beszterce megyékben is. A módszerük nem túl bonyolult, de mindenképpen hatékony volt: azonnali munkakezdést, átlagon felüli fizetést, plusz juttatásokat, étkezést és szállást, sőt gyereksegélyt ígértek, s ehhez nem kellett más tenni, csak felutazni Kolozsvárra, megkötni a szerződést, és kifizetni a közvetítési díjat. Azonban miután a jóhiszemű munkakereső kifizette a kért összeget, a cég elérhetetlen lesz, és sem a beígért munkát, sem a kifizetett összeget nem kapják meg a megvezetett emberek.
A csaló külföldi munkaközvetítő cégek időről időre feltűnnek, a mostani történet azért még elkeserítőbb, mert a cég mögötti emberek évek óta szedik az áldozataikat, többször írtak róluk a sajtóban is, ennek ellenére továbbra is működnek, esetleg a cég nevét cserélik ki. Jelenleg Office Work Management néven hirdetik az állásajánlatokat, de volt már a nevük Mainstream Identity Management, de hozzájuk köthető a Blue Dream Consulting is. A toborzó cég irodája Kolozsvár központjában, a Ferdinand Galériában van.
Utazási költségre és iratkezelésre kérik el a pénzt
Az egyik kárvallott egy január 21-én meghirdetett németországi munkára jelentkezett, a telefonos egyeztetés után el is ment a székhelyre, ahol elmondták, hogy amennyiben kifizet egy 580 lej értékű összeget, akkor még a héten visszahívják, és február elsején már munkába is állhat külföldön, ahol együtt lesz a társaival, nem kell hétvégén dolgoznia, és havonta 1200-1300 eurója marad meg. A közvetítő cég képviselői egy öt oldalas szerződést írattak alá, amelyben az állt, hogy az ügyfél 760 lejt kell hogy fizessen két részletben: 80 lejt a közvetítésért, és 680 lejt abban az esetben, ha a cégnek sikerül munkát találnia, és aláírták a szerződést a külföldi munkáltatóval. Ezzel szemben tőle és három társától 580 lejt vettek el, míg számlát csak 80 lejről adtak, amelynek a fele visszaigényelhető, amennyiben nem sikerül a cégnek hat hónapon belül megfelelő munkát találni. Január óta a kárvallottnak egyszer sikerült telefonon beszélnie a közvetítőkkel, akik azt mondták, hogy várják Németországból a visszaigazolást, azonban azóta még a telefont sem veszik fel. A szerződésének a száma 1933-as volt, vagyis rajta kívül nagy valószínűséggel 1932 embertől sikerült legombolni közel hatszáz lejt.
A reménytelenséget használják ki
Egy szintén ezen cég által átvert személy tavaly július 29-én írta alá a szerződést, akkor 520 lejt kellett fizetni a közvetítésért, de szintén nem jutott ki dolgozni Németországba. A Háromszékről származó férfi egy falubelijével együtt jött fel Kolozsvárra, ahol még két szomszéd faluból származóval találkozott össze. Mindannyian az állásközvetítő irodába igyekeztek, mivel a székelyföldi falvakban csak nagy nehezen lehet megélni, a németországi mezőgazdasági munka vonzó fizetéssel éppen megoldotta volna a családok gondjait.
Nekik is fűt-fát, magas fizetést és ellátást, szállást, plusz juttatásokat ígértek. „Tíz napon belül már Németországban lehetnek, amennyiben már most kifizetik a kért összeget, mert sokan vannak, akik szeretnének menni, biztos lesz más, aki időben fog fizetni. ” - mondta az állásközvetítő a sablonos szöveget, kelepcébe csalva a háromszéki falusi embereket is. Sajnos ebben az esetben sem ment külföldre egyik férfi sem, csak a csalók lettek több mint kétezer lejjel gazdagabbak.
Miután hiába próbálta visszaszerezni a pénzt, és elutazni sem tudott, a háromszéki férfi hirdetést tett fel, amelyben figyelmeztette az olvasókat, hogy a cég ajánlatai nem valódiak, és a pénz felvétele után nem válaszolnak a telefonhívásokra. A barátfülei férfi a Transindexnek elmondta, hogy a hirdetés megjelenése után rengetegen felhívták és elmesélték, hogy őket is megkárosította a hamis állásközvetítő cég. A férfi nagyon sokáig nem akarta annyiban hagyni a dolgot, de sehol sem tudtak segíteni neki, mondván, hogy aláírta a szerződést.
Közel ötven feljelentés van a cégekhez köthető nő ellen
A kolozsvári román sajtó egy része évek óta foglalkozik a cég zűrös ügyeivel. 2013-ban hasonló üggyel került a címlapokra, akkor is több száz embert csaptak be hamis munkaígéretekkel. Akkor a kolozsvári Munkaügyi Felügyelőséghez (ITM) rengeteg panasz érkezett, de akkor azt mondták, hogy mivel a cég nem Kolozs megyében van bejegyezve, így nem ők a kompetensek. 2014-ben azonban 10 000 lejes büntetést szabott ki az ITM, mert a toborzó iroda úgy „közvetített” külföldi munkát, hogy nem volt szerződése külföldi céggel, így becsapta az embereket, akiktől elvette a pénzt.
A kolozsvári rendőrség adatai szerint a cégeket vezető nő, Anca Deacellen 49 feljelentés született adócsalás és megtévesztés miatt.
Százból egy embernek találnak munkát - állítja a toborzó iroda
A cég szerint ugyanakkor az teljesen rendben van, hogy nem mindenki tud kimenni dolgozni, mivel a németországi klienseik nagyon válogatósak, száz munkakeresőből egynek sikerülhet munkát találni. Ők a pénzt a közvetítésre, dosszié kezelésre veszik el az ügyfelektől, akiknek a híresztelésekkel ellentétben nem ígérnek konkrétumokat. Habár a cég cáfolja, hogy biztos munkával csábítják az embereket a szerződés aláírására, a felrakott hirdetések is azonnali indulást ígérnek, és a becsapott emberek is kivétel nélkül állítják: nekik azt mondták, hogy egy héten, de legkésőbb tíz napon belül munkába is állhatnak. Ugyanakkor a beszélgetéseken, amelyeken legtöbbször szerződéskötés is történik, azt sem mondják meg, hogy Németországba hová kellene menni dolgozni, nemhogy a konkrét céget ismertetnék, így az általunk megkeresett panaszosok egyike sem tudta pontosan, hogy hová is vinnék ki.
Szinte semmiért sem vonható felelősségre az iroda
A hozzánk eljutott szerződés is csak a közvetítésről szól, s a legtöbb pont az ügyfél kötelezettségeiről szól, amelyeknek a be nem tartása a szerződés felbontásához és a pénz elvesztéséhez vezet. Míg a közvetítő cég szinte semmiért nem vállalja a felelősséget, még arról sem köteles értesítenie az ügyfelet, hogy valamilyen papírja hiányzik a dossziéból, és elképzelhető, hogy ezért nem tudott még kiutazni.
A cég egy munkavállalói dosszié kiállítását is kéri azoktól, akikkel szerződést köt. Az iratcsomónak tartalmaznia kell a következőket: orvosi igazolás, hogy munkaképes, másolat a munkakönyvről, erkölcsi bizonyítvány, igazolás arról, hogy elhagyhatja az országot, igazolás a gyerekvédelemtől, igazolás a képesítésről. Amennyiben a szerződést aláíró nem viszi be ezeket a papírokat egy hónapon belül, akkor a szerződés érvényét veszíti, és elveszti a kifizetett pénzt.
Sose fizessünk előre
Már az is gyanús kellene legyen, hogy az állásközvetítő cég pénzt kér a dossziékezelésért. A közvetítő irodák általában a munkát ajánló cégektől kérnek pénzt, és nem a munkát keresőktől, habár nálunk nem ütközik törvénybe, hogy fizetős legyen a közvetítés. Ezzel szemben Magyarországon jogszabály írja elő, hogy a magán munkaközvetítő az álláskeresőtől semmilyen jogcímen nem kérhet pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.
A hazai munkaerőelhelyező ügynökségeken keresztül is lehet külföldre menni
A romániai munkaerőelhelyező ügynökségek vagy közismertebb nevükön a „somer irodák” is tagjai az EURES-nek, annak az uniós tagállamok, Svájc és az Európai Gazdasági Térség országainak állami foglalkoztatási szolgálataiból álló információs és tanácsadói hálózatnak, amelyet azoknak az álláskeresőknek és munkáltatóknak hoztak létre, akik külföldi munkára jelentkeznek, vagy külföldi munkást vennének fel. A szolgáltatás 32 országban bárki számára hozzáférhető, ingyenes és megbízható.
Az EURES honlapján több mint egymillió munkahely van meghirdetve szerte Európában, és több mint 230 ezer önéletrajz van feltöltve. Megkeresésünkre Virágh Zsuzsa, a Hargita megyei munkaerőelhelyező ügynökség munkatársa, EURES-tanácsadó elmondta, hogy Hargita megyében havonta két-három ember érdeklődik tőle azokról az állásokról, amelyeket az európai foglalkoztatási hálózaton keresztül hirdetnek meg a munkaadók. A tavalyi évben Hargita megyéből senki sem ment ki az EURES-en keresztül dolgozni, Virágh szerint ez nemcsak a kevés érdeklődő miatt történik így, hanem mert nagyon komoly kritériumoknak kell megfelelnie annak, ki így akar munkát vállalni.
Az egyik legfontosabb, hogy a magán állásközvetítő cégekkel ellentétben itt személyre szabott tanácsadás folyik, és a feltételek szigorúak. Szükség van arra, hogy a jelentkező maga is tudjon valamilyen idegen nyelvet, míg a toborzó irodáknál sokszor mondják, hogy nem szükséges a nyelvtudás, a buszon levő munkafelügyelő majd mindent megold. Ugyanakkor a legtöbb munkához szükséges a képzettség vagy a tapasztalat, és az itt érdeklődők elsősorban képesítést nem igénylő idénymunkára mennének ki külföldre.
Szintén problémát jelent a tanácsadó szerint az, hogy a hazai munkakeresők nagy része nem tájékozódik sem a munkaadóról, sem arról az országról, városról, ahová mennek dolgozni. A Hargita megyei EURES-tanácsadó elmondta, hogy azok az emberek, akik nála érdeklődnek, a legtöbb esetben nyelveket nem beszélő, képzettség nélküliek, így nem felelnek meg a kritériumoknak, azok viszont, akiknek esetleg szólnának ezek az állások, nem keresik fel az ügynökséget, mert egyedül is elboldogulnak.
Az egyik kárvallott egy január 21-én meghirdetett németországi munkára jelentkezett, a telefonos egyeztetés után el is ment a székhelyre, ahol elmondták, hogy amennyiben kifizet egy 580 lej értékű összeget, akkor még a héten visszahívják, és február elsején már munkába is állhat külföldön, ahol együtt lesz a társaival, nem kell hétvégén dolgoznia, és havonta 1200-1300 eurója marad meg. A közvetítő cég képviselői egy öt oldalas szerződést írattak alá, amelyben az állt, hogy az ügyfél 760 lejt kell hogy fizessen két részletben: 80 lejt a közvetítésért, és 680 lejt abban az esetben, ha a cégnek sikerül munkát találnia, és aláírták a szerződést a külföldi munkáltatóval. Ezzel szemben tőle és három társától 580 lejt vettek el, míg számlát csak 80 lejről adtak, amelynek a fele visszaigényelhető, amennyiben nem sikerül a cégnek hat hónapon belül megfelelő munkát találni. Január óta a kárvallottnak egyszer sikerült telefonon beszélnie a közvetítőkkel, akik azt mondták, hogy várják Németországból a visszaigazolást, azonban azóta még a telefont sem veszik fel. A szerződésének a száma 1933-as volt, vagyis rajta kívül nagy valószínűséggel 1932 embertől sikerült legombolni közel hatszáz lejt.
A reménytelenséget használják ki
Egy szintén ezen cég által átvert személy tavaly július 29-én írta alá a szerződést, akkor 520 lejt kellett fizetni a közvetítésért, de szintén nem jutott ki dolgozni Németországba. A Háromszékről származó férfi egy falubelijével együtt jött fel Kolozsvárra, ahol még két szomszéd faluból származóval találkozott össze. Mindannyian az állásközvetítő irodába igyekeztek, mivel a székelyföldi falvakban csak nagy nehezen lehet megélni, a németországi mezőgazdasági munka vonzó fizetéssel éppen megoldotta volna a családok gondjait.
Nekik is fűt-fát, magas fizetést és ellátást, szállást, plusz juttatásokat ígértek. „Tíz napon belül már Németországban lehetnek, amennyiben már most kifizetik a kért összeget, mert sokan vannak, akik szeretnének menni, biztos lesz más, aki időben fog fizetni. ” - mondta az állásközvetítő a sablonos szöveget, kelepcébe csalva a háromszéki falusi embereket is. Sajnos ebben az esetben sem ment külföldre egyik férfi sem, csak a csalók lettek több mint kétezer lejjel gazdagabbak.
Miután hiába próbálta visszaszerezni a pénzt, és elutazni sem tudott, a háromszéki férfi hirdetést tett fel, amelyben figyelmeztette az olvasókat, hogy a cég ajánlatai nem valódiak, és a pénz felvétele után nem válaszolnak a telefonhívásokra. A barátfülei férfi a Transindexnek elmondta, hogy a hirdetés megjelenése után rengetegen felhívták és elmesélték, hogy őket is megkárosította a hamis állásközvetítő cég. A férfi nagyon sokáig nem akarta annyiban hagyni a dolgot, de sehol sem tudtak segíteni neki, mondván, hogy aláírta a szerződést.
Közel ötven feljelentés van a cégekhez köthető nő ellen
A kolozsvári román sajtó egy része évek óta foglalkozik a cég zűrös ügyeivel. 2013-ban hasonló üggyel került a címlapokra, akkor is több száz embert csaptak be hamis munkaígéretekkel. Akkor a kolozsvári Munkaügyi Felügyelőséghez (ITM) rengeteg panasz érkezett, de akkor azt mondták, hogy mivel a cég nem Kolozs megyében van bejegyezve, így nem ők a kompetensek. 2014-ben azonban 10 000 lejes büntetést szabott ki az ITM, mert a toborzó iroda úgy „közvetített” külföldi munkát, hogy nem volt szerződése külföldi céggel, így becsapta az embereket, akiktől elvette a pénzt.
A kolozsvári rendőrség adatai szerint a cégeket vezető nő, Anca Deacellen 49 feljelentés született adócsalás és megtévesztés miatt.
Százból egy embernek találnak munkát - állítja a toborzó iroda
A cég szerint ugyanakkor az teljesen rendben van, hogy nem mindenki tud kimenni dolgozni, mivel a németországi klienseik nagyon válogatósak, száz munkakeresőből egynek sikerülhet munkát találni. Ők a pénzt a közvetítésre, dosszié kezelésre veszik el az ügyfelektől, akiknek a híresztelésekkel ellentétben nem ígérnek konkrétumokat. Habár a cég cáfolja, hogy biztos munkával csábítják az embereket a szerződés aláírására, a felrakott hirdetések is azonnali indulást ígérnek, és a becsapott emberek is kivétel nélkül állítják: nekik azt mondták, hogy egy héten, de legkésőbb tíz napon belül munkába is állhatnak. Ugyanakkor a beszélgetéseken, amelyeken legtöbbször szerződéskötés is történik, azt sem mondják meg, hogy Németországba hová kellene menni dolgozni, nemhogy a konkrét céget ismertetnék, így az általunk megkeresett panaszosok egyike sem tudta pontosan, hogy hová is vinnék ki.
Szinte semmiért sem vonható felelősségre az iroda
A hozzánk eljutott szerződés is csak a közvetítésről szól, s a legtöbb pont az ügyfél kötelezettségeiről szól, amelyeknek a be nem tartása a szerződés felbontásához és a pénz elvesztéséhez vezet. Míg a közvetítő cég szinte semmiért nem vállalja a felelősséget, még arról sem köteles értesítenie az ügyfelet, hogy valamilyen papírja hiányzik a dossziéból, és elképzelhető, hogy ezért nem tudott még kiutazni.
A cég egy munkavállalói dosszié kiállítását is kéri azoktól, akikkel szerződést köt. Az iratcsomónak tartalmaznia kell a következőket: orvosi igazolás, hogy munkaképes, másolat a munkakönyvről, erkölcsi bizonyítvány, igazolás arról, hogy elhagyhatja az országot, igazolás a gyerekvédelemtől, igazolás a képesítésről. Amennyiben a szerződést aláíró nem viszi be ezeket a papírokat egy hónapon belül, akkor a szerződés érvényét veszíti, és elveszti a kifizetett pénzt.
Sose fizessünk előre
Már az is gyanús kellene legyen, hogy az állásközvetítő cég pénzt kér a dossziékezelésért. A közvetítő irodák általában a munkát ajánló cégektől kérnek pénzt, és nem a munkát keresőktől, habár nálunk nem ütközik törvénybe, hogy fizetős legyen a közvetítés. Ezzel szemben Magyarországon jogszabály írja elő, hogy a magán munkaközvetítő az álláskeresőtől semmilyen jogcímen nem kérhet pénzt. Szolgáltatásainak ellenértékét mindig a munkaadó fizeti meg.
A hazai munkaerőelhelyező ügynökségeken keresztül is lehet külföldre menni
A romániai munkaerőelhelyező ügynökségek vagy közismertebb nevükön a „somer irodák” is tagjai az EURES-nek, annak az uniós tagállamok, Svájc és az Európai Gazdasági Térség országainak állami foglalkoztatási szolgálataiból álló információs és tanácsadói hálózatnak, amelyet azoknak az álláskeresőknek és munkáltatóknak hoztak létre, akik külföldi munkára jelentkeznek, vagy külföldi munkást vennének fel. A szolgáltatás 32 országban bárki számára hozzáférhető, ingyenes és megbízható.
Az EURES honlapján több mint egymillió munkahely van meghirdetve szerte Európában, és több mint 230 ezer önéletrajz van feltöltve. Megkeresésünkre Virágh Zsuzsa, a Hargita megyei munkaerőelhelyező ügynökség munkatársa, EURES-tanácsadó elmondta, hogy Hargita megyében havonta két-három ember érdeklődik tőle azokról az állásokról, amelyeket az európai foglalkoztatási hálózaton keresztül hirdetnek meg a munkaadók. A tavalyi évben Hargita megyéből senki sem ment ki az EURES-en keresztül dolgozni, Virágh szerint ez nemcsak a kevés érdeklődő miatt történik így, hanem mert nagyon komoly kritériumoknak kell megfelelnie annak, ki így akar munkát vállalni.
Az egyik legfontosabb, hogy a magán állásközvetítő cégekkel ellentétben itt személyre szabott tanácsadás folyik, és a feltételek szigorúak. Szükség van arra, hogy a jelentkező maga is tudjon valamilyen idegen nyelvet, míg a toborzó irodáknál sokszor mondják, hogy nem szükséges a nyelvtudás, a buszon levő munkafelügyelő majd mindent megold. Ugyanakkor a legtöbb munkához szükséges a képzettség vagy a tapasztalat, és az itt érdeklődők elsősorban képesítést nem igénylő idénymunkára mennének ki külföldre.
Szintén problémát jelent a tanácsadó szerint az, hogy a hazai munkakeresők nagy része nem tájékozódik sem a munkaadóról, sem arról az országról, városról, ahová mennek dolgozni. A Hargita megyei EURES-tanácsadó elmondta, hogy azok az emberek, akik nála érdeklődnek, a legtöbb esetben nyelveket nem beszélő, képzettség nélküliek, így nem felelnek meg a kritériumoknak, azok viszont, akiknek esetleg szólnának ezek az állások, nem keresik fel az ügynökséget, mert egyedül is elboldogulnak.
(transindex.ro)
