Az MTI tudósítása szerint a magyar miniszterelnök javaslatai között szerepel Görögország megnyerése arra, hogy engedje át külső határvédelmét azoknak az európai országoknak, amelyek készek ebben részt venni. Emellett kezdeményezi a menekültek és a gazdasági bevándorlók szétválasztását még a schengeni övezet határán kívül, valamint a biztonságosnak tekintett országok listájának európai szintű meghatározását. Utóbbival kapcsolatban szorgalmazta: az uniós tagokat és tagjelölteket automatikusan tekintsék biztonságosnak.
Orbán negyedik javaslata, hogy új pénzügyi források érdekében minden tagállam növelje meg egy százalékkal (uniós) befizetését, és csökkentsenek minden kiadást egy százalékkal. Ez három milliárd eurót jelent egyszázalékonként, és annyiszor kell megismételni, amennyi pénzre szükség van a krízis kezeléséhez – ismertette. Indítványozta továbbá kiemelt partnerség kialakítását azokkal az államokkal, amelyek nélkül nem lehet kezelni a helyzetet, külön megemlítette Törökországot, és javasolta, hogy „Oroszországgal is gomboljuk újra a kabátot".
Végül úgynevezett világkontingens, világkvóták létrehozására tett javaslatot – amit a jövő héten az ENSZ-ben is képviselni fog –, vagyis hogy az egész világot vonják be a menekültválság kezelésébe. Hatpontos javaslatcsomagjának célja – fogalmazott –, hogy bevigye a realitást az európai politikába.
Orbán Viktor a tájékoztatón azt is mondta: az EU-nak és a Schengeni Egyezménynek köszönhetően ma a schengeni külső határnál lehet megvédeni Bajorország határait, és ezt ma a déli magyar határ jelenti. A miniszterelnök úgy fogalmazott, bizonyos nézőpontból ő „az egyik végvári kapitánya" a bajor miniszterelnöknek, így „kötelessége is volt eljönni és beszámolni a helyzetről".
„A most zajló migránsválság történelmi súlyban és történelmi távlatban határozhatja meg Európa jövőjét, és azt, hogy Európa hogyan válaszol a helyzetre, nagy mértékben meghatározza az, hogy milyen választ ad Németország" – mondta, hozzátéve, a német választ pedig a bajor álláspont befolyásolja nagyban.
Orbán úgy vélte: a jelenlegi helyzetben egy keresztény magánember feladata az, hogy segítsen az arra rászorulókon, egy keresztény politikusé pedig az, hogy segítsen nekik minél hamarabb ott folytatni az életüket, ahol az ellehetetlenült, és amíg ez nem lehetséges, addig védelmet adni nekik. „Teremtsünk olyan körülményeket ott, hozzunk létre eszközöket, úgy kezeljük a mostani válságot, hogy minél előbb visszatérhessenek, hiszen az az ő életük" – fogalmazott a miniszterelnök. (kronika.ro)
