Az Országgyűlés elnöke úgy fogalmazott: a nemzetpolitika a Kárpát-medencében, illetve a világban bárhol élő magyarság életlehetőségeinek védelmét, bővítését jelenti. „Az elmúlt 25 évben regnáló kormányok fele részben fontosnak tekintette ezt, másik fele azonban minimum negligálta a nemzeti szempontokat, vagy egyenesen nemzetellenes politikát folytatott” – mondta a fideszes politikus. Szerinte a mélypontot Gyurcsány Ferenc jelentette, aki a „nyílt nemzettagadás politikáját valósította meg”, ami pedig azóta is továbbél a baloldalon.
Az MTI tudósítása szerint a házelnök megítélése alapján két nagy erőcsoport küzd egymással. Az egyik oldalon a nemzetek feletti, nemzetek helyetti globális erőpolitika áll, a másik oldalon pedig azok állnak, akik azt gondolják, hogy az egyesült Európának a nemzetek Európájának kell lennie. „Az egyesült Európában látjuk azt a lehetőséget, tágabb mozgásteret, amelyet kihasználva ezen határok fölött meg tudjuk valósítani a nemzet integrációját, hogy élő, organikus szövetté tegyük újra a magyar nemzetet” – jelentette ki Kövér. Úgy vélte, nem lehet semmissé tenni a 2004. december 5-ei népszavazás következményeit, amely szerinte különösen a fiatalabb generációban okozott olyan sokkot, maradandó sérüléseket, amit semmilyen szimbolikus jóvátétel nem tud teljesen helyrehozni. Közölte, most a cél a nemzetegyesítés politikájának a gyakorlatba való átültetése, arra figyelmeztetett ugyanakkor, hogy az egységesülő magyar nemzet előtt a legnagyobb kihívást a demográfiai lejtmenet jelenti.Szavai szerint mindez azért következhetett be, mert a magyar politikai elit az elmúlt 25 évben képtelen volt kialakítani egy egységes nemzetpolitikát. „Ezért is fontos, hogy a jelenlegi politika folytonosságot kapjon legalább egy-két cikluson keresztül. Ha a magyar társadalom elitje nem tud egységes lenni az alapvető kérdésekben, nincs esélyünk a megmaradásra” – mutatott rá.
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzetiösszetartozás-bizottságának elnöke előadásában hangsúlyozta, a magyarság megmaradása, gyarapodása, boldogulása szülőföldjén oktatási, kulturális és anyanyelvi kérdés is. Ezt a mai magyar nemzetpolitika különböző támogatásokkal, programokkal igyekszik segíteni. Azt mondta: értelmiség nélküli, csonka nemzetnek nehezebb a túlélés, ezért erősíteni kell a határon túli intézményeket, amelyek közül nagyon sokat a magyar állam tart fenn. A programokra, intézmények finanszírozására évente több mint tízmilliárd forintot fordít a magyar állam. Pánczél arról is beszélt, hogy a magyar–magyar kapcsolatokat „kegyelmi állapot” jellemzi, ugyanakkor több szomszédos ország esetében mélypontról lehet beszélni a nemzetpolitikát tekintve. Közlése szerint mélypont jellemzi a magyar–szlovák és a magyar–román kapcsolatokat. Miközben a gazdasági kapcsolatok virágoznak ezen országokkal, ez az „átfedés” nem jelentkezik a nemzetpolitikában.
(kronika.ro)
