Mint kifejtette: az azonosító kötelezővé tétele nyomán jelentősen visszaesett az igényelt szolgáltatások száma – míg áprilisban mintegy 15 millió, a biztosító által fizetett vizsgálatot és kezelést végeztek el, májusban már csak 12 milliót.
„Lassan közelítünk ahhoz, amit mindig is terveztünk: hogy a bejelentett szolgáltatások száma megfeleljen a valóságnak" – fogalmazott a tárcavezető. Bănicioiu azt is elmondta, hogy az így megtakarított 100 millió lej az egészségügyi rendszerben marad, reményeik szerint tovább fog bővülni, a közeljövőben pedig döntenek arról, hogy a pénzt hogy osszák szét.
A miniszter optimizmusa ellenére úgy tűnik, hogy az elektronikus rendszer továbbra sem működik kifogástalanul. András Nagy Róbert, a sepsiszentgyörgyi sürgősségi kórház igazgatója lapunknak elmondta: valamivel hatékonyabban tudnak dolgozni, mint néhány héttel ezelőtt a kártya kötelezővé tételekor, de a rendszer még mindig túl lassú, gyakran akadozik vagy teljesen leáll. A szakember rámutatott: ilyen körülmények között kénytelenek több időt tölteni a beteg nyilvántartásba vételével, mint a vizsgálattal.
„A betegfelvétel rendkívül hosszas eljárás lett, egy alkalmazottnak egynapi munkát jelent, hogy az újonnan beutalt páciensek adatait bevezesse az adatbázisba. Az is gyakran előfordul, hogy egy receptet egy óra alatt tudunk kiállítani. Ráadásul ha leáll a rendszer, az egész folyamatot újra kell kezdeni" – panaszolta az igazgató. A szakember nem vonja kétségbe az elképzelés hatékonyságát, de szerinte az csak abban az esetben segíti a munkájukat, ha valóban akadálytalanul működik.
András Nagy Róbert azt is elmondta: tapasztalataik szerint az elmúlt hónapokban kevesebb páciens jelentkezett a járóbeteg-rendelőkben, ez annak is betudható, hogy az emberek még mindig nincsenek tisztában a kártya használatával, azzal, hogy ki jogosult az ingyenes ellátásra. A megtakarítással kapcsolatban az igazgató elmondta, erre vonatkozóan nincsenek adataik.
A szakember feltételezte, hogy a miniszter arra gondolt, a csalást, a fiktív kivizsgálást, kezelést sikerült visszaszorítani, de elmondása szerint ez esetben felvetődik, hogy ha számszerűsített adatokkal rendelkeztek a visszaélésekre vonatkozóan, miért nem léptek már korábban.
A kórházigazgató kifejtette: még mindig kérdés, hogy az egészségügyi kártyával valóban pontosan kimutatható-e, hogy a kórházak által a szerződésen felül teljesített szolgáltatásokat kifizeti-e a biztosító. „Eddig úgy spóroltak, hogy a szolgáltatásokat nem fizették ki, ha a szerződésben szereplő összeg fölött költöttek az egészségügyi intézmények. A járóbeteg-rendelőkben például megszabták, hogy egy adott idő alatt hány beteget láthat az orvos, ha pedig annál többet vizsgált meg, a saját zsebéből kellett kifizetnie" – magyarázta András Nagy Róbert.
Az egyik háromszéki háziorvosi rendelőben asszisztensként dolgozó Pista Judit szerint is javult valamelyest az elektronikus rendszer. Lapunknak kifejtette: május eleje óta a biztosító szakértői többször lecserélték, újították a számítógépen futó programot – legutóbb csütörtökön került erre sor, azóta pedig nem állt le a rendszer, sőt valamivel gyorsabb. „Így már nem keseríti meg az életüket annyira, mint korábban" – hangsúlyozta az asszisztensnő.
Vasile Ciurchea, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) elnöke eközben kedden egy szakmai konferencián arról számolt be, hogy vélhetően augusztus elsejétől válik kizárólagossá az elektronikus kártya, azaz akkortól már csakis az azonosító alapján biztosítják a szolgáltatásokat. „Mindez attól is függ, hogy milyen ütemben tudják kiosztani a még át nem vett kártyákat a polgároknak" – tette hozzá a biztosító elnöke.
Egyelőre a kártyával nem rendelkezőket is ellátják az egészségügyi intézményekben. Ciurchea rámutatott: országszerte még több tízezer azonosítót kell átvenniük a pácienseknek, csak Bukarestben 90 ezer elektronikus kártya van még a biztosítónál.
Mostanában egyébként a CNAS-nál többen igénylik az európai egészségbiztosítási kártyát, mint a hazai azonosítót, Ciurchea szerint ez annak tudható be, hogy sokan készülnek külföldre nyaralni. Az igazgató arról is beszámolt, hogy eddig több mint hétmillió kártyát aktiváltak, ez az összes azonosítónak mintegy fele.
(kronika.ro)
