Johannis szerint nem érthet egyet a büntető törvénykönyv (Btk) azon módosításával, amely lehetővé teszi, hogy a továbbiakban ne minősüljön bűncselekménynek az érdekellentét a közszereplők esetében. Nem támogathatunk olyan előírást, amely gyakorlatilag törvényessé teszi, hogy a honatyák és más közszereplők családtagjaikat, illetve rokonaikat előnybe részesítsék, és elősegítsék számukra a bizonyos hivatali beosztások betöltését csupán rokonsági alapon. Az államfő hangsúlyozta, kiemelt figyelemmel követi a jogszabály útját a parlamentben, és amennyiben a képviselőház az elnöki hivatalhoz kihirdetésre továbbítja, akkor minden bizonnyal ő visszautalja a módosító javaslatokat felülvizsgálatra. Ha ez a számára törvény által biztosított eszköz csődöt mondana, azaz a törvényhozó testületek ragaszkodnának elképzelésükhöz, úgy az alkotmánybírósághoz fordul – tette hozzá Johannis.
Az államfői hivatal által kibocsátott közleményben Johannis ugyanakkor elsősorban a honatyákat emeli ki, akik számára ez a módosítás mások mellett azt is lehetővé tenné, hogy a szenátori és képviselői irodáikba rokonaikat alkalmazzák. Mint ismeretes az elmúlt években ez a kérdés több alkalommal is foglalkoztatta a közvéleményt, miután nem egy közszereplő esetében kiderült, hogy különböző fondorlatos módszerekkel családtagjaikat foglalkoztatták. Az államfő álláspontját ismertető Mediafax hírügynökség egyébként arra is felhívja a figyelmet, hogy több szenátor és képviselő bíróság elé is került a rokonok alkalmazása nyomán, és ezekben az ügyekben jogerős ítéletek is születtek.
A 2009 óta hatályban lévő Btk 301-es, illetve 308-as cikkelye rendelkezik az érdekellentét bűncselekményéről. Utóbbi tulajdonképpen csak kiterjeszti az első paragrafus előírásait azokra a személyekre is, akik a bűncselekmény elkövetésében részt vettek. A módosító javaslat egyrészt megváltoztatná a bűncselekmény megnevezését, amely egyenértékű azzal, hogy az érdekellentét megszűnik létezni, mint bűncselekmény, azaz a már folyó perek okafogyottá válhatnak. Emellett az új javaslat kibővíti azon esetek körét, amelyekre nem vonatkozik a 301. cikkely előírása, mások mellett beiktatva ide a rokonok alkalmazását, illetve érdekükbe történő közbenjárást.
A jogszabálytervezet április elsején került a képviselőház asztalára, miután a szenátus hallgatólagosan – azaz a törvényes vitahatáridőből való kicsúszás miatt – elfogadta. A jogszabályt öt képviselő és szenátor kezdeményezte, köztük Márton Árpád RMDSZ-es honatya.
(erdely.ma)
