Azt pedig a munkáltató belátásra bízta a kormány, hogy megtartja-e cége nyereségeként a borravalót, vagy visszaosztja azt alkalmazottainak. Mindkét esetben 16 százalékos jövedelemadót kell egyébként fizetni, hacsak nem mikrovállalkozásról van szó, ezek esetében ugyanis 3 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
Mint ismeretes, nem válik kötelezővé a borravalóadás, csupán arról szól a mostani rendelkezés, hogy amennyiben a vendég díjazni kívánja a szolgáltatást, akkor jelezheti, hogy mennyit hagyna pluszban, ez az összeg pedig külön nyugtán jelenne meg.
Amint arról több ízben is írtunk, a Ponta-kabinetnek mielőbb rendeznie kellett a borravaló kérdését, miután az adóhatósági fokozott ellenőrzések nyomán több vendéglátó-ipari egységre is harminc napra pecsét került, miután pluszösszegeket találtak náluk. Mint kiderült, a legtöbb esetben a pincérek és bárosok által kapott borravalóról volt szó, azt azonban az ellenőrök nem tudták megmondani, hogyan kellett volna eljárni a pluszösszegekkel, hogy ne kerüljenek bajba. A kormány ezt követően döntött úgy, hogy 16 százalékos adót vet ki a borravalóra is.
Amennyiben az országos adóhatóság (ANAF) ellenőrei egy kereskedelmi egységben 3 százalékig terjedő különbséget észlelnek a pénztárgépbe bevezetett és a valós összeg között, ám az nem haladja meg a 300 lejt, akkor csak figyelmeztetésben részesítik a tulajdonost. A 3 százalékot meghaladó, ám 300 lejesnél kisebb összeg esetében 2000–5000 lejes bírságot rónak ki.
Ha a 300 és 1000 lej közötti pluszösszeg is 3 százalék alatt marad, akkor 10–15 ezer lejes bírságra kell számítani, de ha ez az összeg több mint 3 százalékkal nagyobb különbséget jelent a bevezetett és a valós pénzek között, akkor a 15–20 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor az ellenőrök elrendelik a cég tevékenységének 30 napra történő felfüggesztését.
Amennyiben az összeg nagyobb ugyan, mint 1000 lej, de 3 százalék alatt marad, 20–25 ezer lej a bírság, 3 százalék felett viszont a 20–30 ezer lejes bírság mellett a két éven belüli második kihágáskor pecsét kerül az egység ajtajára.
Eugen Teodorovici pénzügyminiszter ugyanakkor bejelentette, hogy amennyiben egy vállalkozó kifizeti a bírságot, illetve annak tízszeresét is külön „lepengeti”, akkor a kifizetési bizonylat felmutatása után 24 órával újra kinyithat. Mint ismeretes, a küszöbértékek meghatározása azt követően vált szükségessé, hogy az elmúlt időszakban az adóellenőrök számtalan kereskedelmi egységet bezártak, függetlenül attól, hogy mekkora különbséget észleltek a regisztrált és a valós pénzösszeg között. (szekelyhon.ro)
