Mint rámutatott: jelenleg a hazai kőolajipari vállalatok nagyjából azonos áron kínálják az üzemanyagot, a bukaresti hatóság pedig nem sokat tehet ez ellen. „A problémát az jelenti, hogy a hazai piacon mindössze öt–hat szereplő van. Nincs is szükség arra, hogy megegyezzenek az árakról, az azonos értékek automatikusan megvalósulnak, ez pedig nem büntethető. A Versenytanács azonban még ebben az évben javaslatokat fog tenni a versenyhelyzet erősítése érdekében” – fogalmazott Chiriţoiu. Kifejtette: számos országban bevett szokás, hogy a bevásárlóközpontok parkolójában benzinkút működik, szerinte például ezt a módszert is alkalmazni lehetne Romániában.
A romániai kőolajipari piac legfontosabb szereplője jelenleg az OMV Petrom, amely 2014 végén 544 töltőállomást (391 Petrom és 153 OMV benzinkutat) működtetett az országban. Ezt követi a Rompetrol, amely 744 helyszínen árul üzemanyagot. Háromszázöt töltőállomásával a Lukoil a harmadik legnagyobb vállalat az ágazatban, míg a negyedik helyet a magyarországi Mol foglalja el, amely 159 benzinkútnál várja ügyfeleit.
A nyugati országokban, például Franciaországban vagy Nagy-Britanniában ezzel szemben nem a nagy kőolajipari vállalatok vezetik a piacot, hanem a bevásárlóközpontok – a Carrefour, az Asda vagy a Tesco – által működtetett töltőállomások, sőt Európa-szinten az értékesített üzemanyag 8 százalékát szupermarketek adják el. A Carrefour Romániában eddig csak egy benzinkutat nyitott Bukarestben. Országos szinten évente 5,8 millió tonna üzemanyagot vásárolnak, ennek kétharmada pedig gázolaj.
A Capital.ro gazdasági hírportál egyébként februárban számolt be arról, hogy az üzemanyag Romániában nagyjából annyiba kerül, mint Svédországban vagy Németországban, miközben egy hazai munkavállaló havonta átlagosan 390 eurót keres, ehhez képest pedig egy svéd, német vagy osztrák állampolgár átlagjövedelme eléri a 2000 eurót. (szekelyhon.ro)
