A rendelet értelmében a jövőben az írásbeli eredményeit is megóvhatják a diákok, illetve a szülők. Az óvás benyújtását követően öt nap áll a tanár rendelkezésére a dolgozat újrajavítására. Amennyiben ezek után sem elégedettek a jeggyel, a szülő és a diák az intézményvezetőhöz fordulva más pedagógusokkal is átjavíttathatja a dolgozatot, akár más intézményben tanítókkal is. Ami a diákok véleménynyilvánítását illeti, nem hangozhat el, vagy jelenhet meg semmiféle ellenvetés a tanügyi rendszerrel kapcsolatban. Ettől az intézkedéstől az iskolai erőszak visszaszorítását remélik, illetve toleráns viselkedést várnak el a gyerekektől.
Ez a rendelet nem jelentene nagy változást, legalábbis a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban – tudtuk meg Bálint István intézményvezetőtől. „Nálunk mindig az volt a szabály, hogy ha a diák úgy véli, helytelen volt a tanár döntése, megbeszélik a problémát. Amíg nem tisztázódtak az ilyen ügyek, sosem került be a jegy a naplóba. A rendelet legfeljebb az adminisztrációt bonyolítja majd” – mondta az igazgató.
A Bolyai gimnázium egyik tizenkettedik osztályos tanulója jó ötletnek tartja az intézkedést, ugyanakkor attól tart, hogy életbe ültetése visszaélésekhez vezethet. Szerinte amíg a napló és az írószer a tanár kezében van, a diák vagy a szülő mind keresheti az igazát, úgysem találja meg. Annál is inkább, mivel a dolgozatok újrajavítását szintén tanárok végzik, akik elméletileg inkább a tévedő kollégájukat fogják védelmezni, mintsem az igazságtalanul lepontozott diákot. Másrészt az érintett pedagógus bármikor bosszút állhat a tanulón, aki a következő jegyét is tőle kapja. A Bolyai végzős diákja az érem másik oldalára is felhívta a figyelmet. „Korrupcióhoz is vezethet az intézkedés, ugyanis lesznek olyan szülők, akik visszaélnek a lehetőséggel, és a jobb osztályozás érdekében megpróbálják lekenyerezni a tanárt” – vélekedett a diák.
Bálint István azt is elmondta, a diákokkal való kommunikáció mindig nagy szerepet játszott az iskola vezetésében. „A véleménynyilvánítás nálunk mindig is fontos volt, fórum formájában vagy osztályszinten mindig odafigyeltünk az álláspontjukra. A diákságot érintő kérdésekben való döntéskor minden gyűlésen jelen van a diákszervezet elnöke, de bármit szeretnének szervezni, arra külön ülést hívunk össze, hogy megtárgyaljuk. Örvendetes, hogy diákjaink kezdeményezők és jó szervezők, mi ezt a továbbiakban is fogjuk támogatni” – fejtette ki az igazgató.
A Romániai Magyar Középiskolák Szövetsége (MAKOSZ) is állást foglalt a rendelet kapcsán. Elmondták, véleményük szerint a napokban megjelent törvénymódosítás nem csak a diákjogokat, hanem az emberi jogokat is sérti a szabad véleménynyilvánítás jogának megtagadásában. „A módosítás második felében megjelent újítás, miszerint az iskola igazgatója maga dönthet egy újabb diákszervezet létrejöttéről, veszélyezteti a magyar diáktanácsok létét, ugyanis azok létrejötte nem kötelező, ellenben a CSE-vel (Consiliul Şcolar al Elevilor). A MAKOSZ küzdeni fog ez ellen a rendelkezés ellen” – derül ki a szervezet állásfoglalási nyilatkozatából. (szekelyhon.ro)
