A lassan egy hónapja történő intenzív szervezkedés beérett szombaton estére a Művelődési Ház színpadán. A majdnem teltházas fél órás előadás kellően felkeltette a nézők érdeklődését, s az emberek pozitív visszajelzése mindenkiben megerősítette azt az érzést, hogy a művészet minden ága egyformán el tudja bűvölni a környezetét. Az előadás menetéért felelős színészek bravúrosan tudták behúzni a nézőközönséget, s a különböző zenei irányzatok természetes elemei lettek a műsornak. Összességében mindenki egymásra volt hangolva s ezzel mindenki szívét egyaránt megdobogtatták. A nézők elmondása alapján egy minőségi darabot láttak, s ez még inkább motivált mindenkit az esetleges folytatásra a jövőben. Az alapgondolat, amely a művészetek ragyogását volt hivatott előhívni, kétségkívül megvalósult, sőt még többet is adott a jelenlévőknek.
Azonban most nézzük meg a felkészülési folyamatot és élményeket az egyik színész, Isztojka Máté szemszögéből:
Először magáról a szerepéről és a fellépés élményéről érdeklődtem. Elmondása alapján habár a színpadon egy könnyed és felhőtlen karaktert hozott, addig a lábai remegtek és szívébe valódi izgalom költözött, de élvezte minden pillanatát a karakterének. Elárulta azt is, hogy először meglepődött a szerepen, amit kapott, hiszen a valódi életben teljesen eltérő a személyisége. Azonban a végére már magáénak érezte és képes volt magából előcsalogatni a nyár igazi lezserségét és mókás hangulatát. Természetesen a végén megkönnyebbült, mikor a taps felhangzott, hogy sikeresen végigjátszották, de még szívesen maradt volna a színpadon, így ha lesz legközelebb, a közönség kérésének megfelelően, hosszabb darabbal fognak színpadra lépni.
Mint már említettem egy hónappal ezelőtt a szerep felkérésénél Máté igencsak meglepődött, de igazi kíváncsisággal fordult az elkövetkezendő időszakhoz. A sok közös munkának hála, hamarosan átérezte a karakter lehetőségeit, a nyár ragyogó kissé felelőtlen, de mindig vidám személyét. Illetve egy legnagyobb pozitívumként kiemelte, hogy színésztársaival közeli barátságot alakított ki és megismerhette az ő lelküket is. Így tehát a végére mindenképpen hálával gondol vissza az elmúlt időszakra, sőt már várja a munka folytatását.
Továbbá nem csak a színészek hagytak benne nyomot, hanem maga a szentábrahámi Gitáriskola játéka is, akik a nyár művészeteként jelentek meg.
Máté még elárulta azt is, hogy ő leginkább úgy tudná elképzelni, és szívből szeretné is, ha a különböző évszakok eljövetelével az akkori időszak karakterének történetét mutatnák be a színpadon.
(Palla Csilla)
