A NASA közéemény szerint a szakemberek nagy vonalakban már kidolgozták azokat a lépéseket, amik egy üres űrkapszula fellövésétől elvezetnek addig, hogy embereket telepítsünk egy másik bolygóra. Ezek között a lépések között van pár kritikus, technikai jellegű dolog, és egy halom másik feltétel, amin még sokat kell dolgozni. Kell például egy olyan rakétarendszer, ami megbízhatóan és gyorsan szállítja az embereket a jelenleg rutinszerűnek mondható magasságoknál jóval messzebb. A 2030-as Mars-küldetés előtt a NASA még egy, robotűrhajóval a Hold mellé vontatott aszteroidán végrehajtott emberes küldetéssorozatot is tervez. A 2020-as években ezek lennének azok a főpróbák, ahol a szakemberek és az űrhajósok tesztelhetnék a mostoha körülmények között végzett munkát.

A NASA-nak tehát másfél évtizede van arra, hogy a jelenleg leginkább álomnak, de legjobb esetben is tudományos fantasztikumnak mondható megoldásokat bolondbiztosan működő valósággá fejlessze. Az oda-vissza küldetés a legoptimistább becslés szerint is százmilliárd dollár, ehhez jön az az évi mintegy 1500 milliárd dollár, amit a NASA az űrkutatás bolygóközi utazást lehetővé tevő részére költ el. Ha csak ezt nézzük, illetve azt, hogy pillanatnyilag hogy állunk a sikerhez szükséges dolgok listájával, sokkal valószínűbb lehetőség, hogy az első Mars-misszók utasai a Marson is maradnak, és ott is halnak meg. Persze másfél évtizede még nem gondolta senki, hogy az ember egyszer majd letesz egy robotot egy gumikacsa formájú üstökösre, és 1954-ben ugyanennyire lehetetlennek tűnt az, hogy az ember 15 év múlva meghódítja a Holdat.

Forrás: index.hu