Sorin Cociș régész elmondta, a Magyarvista (Vistea) melletti Gerecse dombon a 2010-ben elvégzett fémérzékelős vizsgálat jelezte először, hogy érdemes alaposabban átvizsgálni a területet. Akkor négy hamvasztásos kelta sírt ástak ki, amelyekben az időszámításunk előtti 4.-3. századból származó vas fegyvereket, kardot, lándzsát és késeket találtak.
A munkálatokat az elmúlt hetekben folytatták, és egy 1,8 hektáros területre terjesztették ki, amelyen 56 sírhelyet tártak fel, de a régészek azt feltételezik, hogy a temető sokkal nagyobb lehet. A sírokból hamvakat tartalmazó urnák, kerámiaedények, vasból készült fegyverek, kardok, lándzsák, kések és pajzsmarkolatok, valamint ékszerek, ezüst- és bronzkarperecek kerültek elő.
A felszínre hozott tárgyak arra utalnak, hogy a kelták hittek a túlvilági létben, mert dolgaikkal együtt temették el halottaikat, és ital- és ételáldozatot is elhelyeztek a sírokban - nyilatkozta az ásatásokat vezető régész.
Hozzátette, egy 70 centiméter magas és 40 centiméter széles sírkövet is találtak, amelyen két faragott kar látszik. A régészek jelenleg a leletek feldolgozásán és restaurálásán dolgoznak, idővel pedig a tárgyakat múzeumban helyezik el.
Berecki Sándor régész, kelta-szakértő elmondta, hogy a kelták a Kr.e. 4. század utolsó negyedében hatoltak be Erdélybe. A Szatmár megyei Csomaközön talált, madárral díszített sisak a legismertebb romániai kelta lelet.
Kolozsvár környékén több kelta lelőhelyet is feltártak a múltban. Ezek közül a közel száz sírból álló apahidai temető a legkiterjedtebb. A dezméri kelta temetőben egy szekerestől eltemetett vezér sírját is megtalálták. A kelták a Krisztus előtti 2. évszázad elején vonultak vissza Erdélyből. (uh.ro)
