Az Aradon kivégzett tizenhárom nemzeti hős emléke örökre fennmarad, hiszen a kegyetlenséggel és ármánnyal meghozott halálbüntetést épp oly tisztelettel viselték, mint ahogyan az életüket is élték, s mintahogyan a nemzet érdekeinek, a szabadság kivívásának élére is álltak. Nem tudták őket sem megfélemlíteni sem pedig elüldözni. Így a kivégzésükkel nem példát statuáltak, hanem hősöket emeltek még magasabbra. Ennek tiszteletére a tegnapi nap folyamán, a koszorúzás után, együtt mentek tovább az emberek az emlékműsorra, amelyet a Művelődési Házban tartottak. Az előadást a Polgármester nyitotta meg, amelyben kiemelte azt, hogy e nap nem ünnepnap, hanem emléknap, ennek megfelelően a továbbiakban is egy meglehetősen mély lélektani és drámai előadás következett.
A Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói egy tömör, de annál erőteljesebb emlékműsorral kezdtek, amelyben a tizenhárom Aradi vértanú utolsó perceit élhette át a közönség. A megrázó mondatok után, pár perces sötétségben ültek a nézők s várták a Ködszurkáló Színház műsorát. A szünet még inkább fokozta a hazafiasság hangulatát, mivel a korábban hallottak minden ember szívébe beleégtek.
Mikor végül a fények felkapcsolódtak, kezdetét vette Gábor Áron életének bemutatása, a színészek színvonalas előadásában. Az egész műsor egy jól felépített, kreatív és érthető produkció lett. A karakterek letisztultak voltak, minden szereplő tökéletesen át tudták adni a nézőknek az akkori korban játszott jelentőségüket.
A hősök örökre élnek, mert mindig újabb hősöknek fognak tudni példát mutatni és mindig fényt jelentenek az embereknek. Így tisztelgünk a múlt, jelen és a jövő hőseinek.
